Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)

Hall Géza: Hadifogságom naplója. (A bevezetőt és a jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Nübl János)

Megünnepeltük mi is a húsvétot. Összejöttük hatan, hogy ünneplésünknek külső színt is kölcsönözzünk, és ebéd után átjött hozzánk gróf Wassilko alezredes úr is. Egy­szerű polgári ebédünk elfogyasztása után elbeszélgettük az időt a késő délutáni órákig. Lélekben sokat voltam otthon jó szüleim körében. Vajon mit csináltak ők? Hogy ünnepelték meg a feltámadás ünnepét? Bizonyára gondoltak rám sokat s gondolataink egymást keresztezték gyors repülésükben idegen országok felett. Azt mondja a vallás: húsvét feltámadás, húsvét rügyfakadás! Vajon mikor lesz a feltámadásunk? Mikor fakad a mi szabadulásunk virága? Ez a sok hiába várakozás szétszakítja reménységünk legkisebb fonalát is; s ott állunk hitvesztetten, csalódva, rongyos reménységgel egy bizonytalan jövő kezdete előtt. Ápril. 24. A megkezdődött tavaszi napok minden irányban megtették jó hatásukat. Megalakult a teniszklub és megkezdte működését. Én az atlétika ügyét tettem magamévá és szervez­tem az atletizálók körét; tegnap hozzá is láttam a pálya rendbe hozásához, amely talán ma befejeződik és így holnap talán megkezdhetjük a traininget.284 Mind a két neme a sportnak legyen alapköve a munka, a hozzávaló kedv, összetartás, egymásiránti jóakarat és fedje be az egészet isten áldása. Ápr. 30. Mielőtt búcsúznék áprilistól, hadd írjam be, mi e hónapban lejátszódott. Az otthoni állapotok kétségbeejtő alakot öltöttek. A Kun-kormány űzi gyalázatos eszközökkel uralmának megalapozását, tönkretéve a szerencsétlen „burzsoá” osztályt, kijelentvén, hogy mindaddig nem teszik le a fegyvert, amíg a középosztályt teljesen tönkre nem tették, s a szent cél: „a burzsoát szembeköpni”\ Szép idők! Tudatlan, hatalmi vágyaikban elvakult, oda nem való emberek ülnek a kormányon, hogy legyen hát rend, hogyan legyen egy szebb jövőre reménye a mi tönkre­tett, reménytelen lelkűnknek. Ökölbe szorult kezekkel kiált a sok szenvedés bosszúért, amely, ha elkövetkezhetik, véres lesz nagyon. A háború vérzivatarában becsülettel küzdő Magyarország díszpolgárává avatják a rablók világfőnökét: Lenint! Otthon vörössipkások gárdákat alkotnak, de nem Damjanich hős csatarózsái, hanem a bolseviki kormány gya­lázatos, pénzen vett pribék munkásai! Meddig tart ez így? Ha nem halt még ki a földről az igazság, s ha mindennek el kell érnie méltó következményét, úgy nem tarthat soká! Pár nappal ezelőtt egy reménysugár tűnt fel a francia újságok hasábjain át: egy röpke, aprócska hír jelentette, hogy otthon ellenforradalom készül és Lovászy285 vezetése alatt gróf Batthyányi286 hívnák meg a kormány élére. E rövidke hír nagyon sokat jelentett 284 Training (angol): edzés. 285 Lovászy Márton (1864-1927): Újságíró, politikus, államférfi. 1901-tól 1918-ig függetlenségi párti országgyűlési képviselő. Az első világháború alatt gróf Károlyi Mihály párthíve, 1918 októberében a Magyar Nemzeti Tanács vezető tagja. 1918. október 31-tól december 23-ig a Károlyi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. A Magyarországi Tanácsköztársaság időszakában visszavonult a politikai élettől, a proletárdiktatúra bukása után rövid ideig Bécsben tartózkodott. Hazatérése után, 1919. augusztus 15-tól szeptember 11-ig a Friedrich-kormány külügyminisztere volt, majd emigrált. 286 Gróf Batthyány Tivadar (1859-1931): Politikus, államférfi. 1916-ban gróf Károlyi Mihály csoportjához csatlakozott. 1917. június 15-tól augusztus 18-ig az Esterházy-kormány király személye körüli minisztere, 1917. augusztus 18-tól augusztus 23-ig az Esterházy-kormány tárca nélküli (népjóléti és munkaügyi) mi­nisztere. 1917. augusztus 23-től 1918. január 25-ig a (harmadik) Wekerle-kormány tárca nélküli (népjóléti és munkaügyi) minisztere. 1918 októberében a Magyar Nemzeti Tanács tagja. 1918. október 31-től decem­99

Next

/
Oldalképek
Tartalom