Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kaposvári Németh István-szobor történetéből
A KAPOSVÁRI NÉMETH ISTVÁN-SZOBOR TÖRTÉNETÉBŐL1 RÉCSEI BALÁZS Kaposvárott 2011-ben számos köztéri szobor valamiképpen évfordulós volt. Németh István a város egykori polgármestere (1896—1911) 1911-ben, azaz 100 éve hunyt el és szobrát 72 éve, 1939-ben — születésének 90. évfordulója utáni hetekben — leplezték le. Kossuth Lajos szobrát 1911-ben, azaz 100 éve avatták. Rippl-Rónai József 1861-ben, azaz 150 éve született és első' kaposvári szobrát 1936-ban, azaz 75 éve állították fel. Dr. Fekete Gyula kaposvári ügyvéd személye köti össze ezeket a 2011-ben évfordulós politikai és/vagy kegyeleti célzattal felállított szobrokat, ugyanis mindegyik megvalósítása kapcsán találkozhatunk nevével a forrásokban. Két esetben művészi szempontokra hivatkozva más szobrásszal szerette volna elkészíttetni a művet, a Németh István-szobrot pedig főleg az ő ügybuzgósága eredményezte, annak ellenére, hogy korábban — a Kossuth-szobor kapcsán is — Németh István polgármester kérlelhetetlen ellenfele volt. Dr. Fekete Gyula 1861-ben, azaz 150 éve született Kaposvárott. Dr. Fekete Gyula középiskoláit szülővárosában és Pécsett végezte. Ezt követően a fővárosban, majd Bécsben járt egyetemre. Ügyvédi diplomája megszerzése után Budapesten kezdte meg működését. Kaposvárott 1889-től praktizált. Jelentős társadalmi tevékenységet fejtett ki. Többek között a Somogy Megyei Múzeum Egyesület alapító tagja és alelnöke, az Ügyvédi Szövetség Kaposvári Osztályának elnöke, a református egyház presbitere volt.2 Mindemellett mintegy másfél évtizedig aktív szabadkőművesként is működött.3 Halálának helye és ideje egyelőre ismeretlen. Zsidó származása miatt 84 évesen deportálták.4 Az 1911-ben évfordulós szobrok előtörténetében közös, hogy megvalósításukat éles — személyeskedéstől sem mentes — viták kísérték. Az ötlet felvetésétől a Kossuth Lajos-szobor 12, a Rippl-Rónai József-szobor 9, a Németh István-szobor nem egész 3 év alatt valósult meg. Kijelenthető, hogy mindhárom szobor esetében néhány éves késlekedés azzal járt volna, hogy végül nem valósulnak meg, mivel a világháborúk idejének pénzügyi nehézségei, illetve a hiperinflációk a műalkotások anyagi alapjait nagy valószínűséggel elsorvasztották volna, mint az Kaposvár számos pénzügyi alapjával is történt. A köztéri szobrokról általában A szobrok többségét az állandóság igényével készítik, illetve készíttetik. A köztéri műalkotásoknak funkcionálisan két alaptípusát különítik el: 1. díszítő szobrok, 2. emlékművek. Utóbbiakat is két kategóriára osztják a szakirodalomban: emlékmegőrző alkotások és politikai emlékművek. A politikai témájú emlékművek célja, hogy a hatalmon lévő politikusok olyan személyt, eseményt állítsanak a publikum elé, aki vagy amely az adott rendszer értékrendjét, ideáit legitimálják, illetve erősítik. Közterületen a tulajdonosi jogokkal rendelkező engedélyével emelhető szobor. Ez alapvetően meghatározza a közönség elé állítandó műalkotást. A 1 Az alábbi publikáció egy - Kaposvár 20. századi köztéri szobrainak történetéről készülő - kézirat elő-, illetve résztanulmánya. 2 Dömjén Miklós (szerk.): Somogymegye Trianon után. Kaposvár, 1932, A szerző kiadása, 162. p. 3 Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL SML) X. 62. Kaposvári „Berzsenyi Dániel” Szabadkőműves Páholy iratai. (A Somogy Megyei Levéltár 2012. október 1-jétől a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézménye.) A páholyról lásd Gáspár Ferenc: A kaposvári „Berzsenyi" Szabadkőműves-páholy. Kaposvár, 2012, Magánkiadás. 4 Szili Ferenc (szerk.): Zsidósors a Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig. Kaposvár, 1994, 204. p. 141
