Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Nübl János: Somogy vármegye politikai közélete az 1914. júliusi válság idején
királyi fensége Ferenc Ferdinánd főherceg úr és fenséges hitvese Hohenberg Zsófia hercegnőjúnius hó 28-án a déli órákban Szarajevóban bűnös merénylet áldozatául estek. Erről a megrendítő országos gyászesetről méltóságodat a legmélyebb megilletődéssel értesítem. Belügyminiszter,”9 Június 29-én Kacskovics Lajos alispán a középületekre gyászlobogót tűzetett, s a temetés megtörténtéig „mindennemű nyilvános zenéltetést és mulatságot” betiltott.10 11 Június 30-án a belügyminiszter bizalmas táviratban értesítette a főispánt a „fenséges pár" gyászszertartásáról: „Ó császári és királyi fensége Ferenc Ferdinánd főherceg úrnak és fenséges hitvesének Hohenberg Zsófia hercegnőnek temetése Bécsben péntek délután 4 órakor lesz. Gyászistentisztelet Budapesten és Bécsben szombat délelőtt 11 órakor. Bécsi udvari kápolnában küldöttségek elhelyezésére térszűke miatt hely alig áll rendelkezésre. Belügyminiszter.”n A távirat információi alapján Makfalvay Géza főispán július 1-jén utasította a főszolgabírókat, hassanak oda, hogy július 4-én (szombaton) a járásuk területén található „lehetőleg valamennyi templomban” a trónörökös párért gyászistentiszteletet tartsanak.12 A vármegyében együtt élő különféle felekezetek egyházi elöljáróit nem érte váratlanul a főispáni kérés. A középületekhez hasonlóan a templomokra és a felekezeti iskolákra is gyászlobogó került, július 2-án este és július 3-án délután (a temetés idején) pedig fél-fél órás harangozás búcsúztatta a főhercegi párt. Július 4-én délelőtt a felekezeti iskolákban megyeszerte gyászünnepélyeket, a templomokban gyászistentiszteleteket tartottak.13 (Néhány egyházközségben a vasárnapi istentisztelet alkalmával emlékeztek meg a „fenséges elhunytakról'.) Az egyházi megemlékezések kezdeményezői a vármegye területén érintett két római katolikus egyházmegye főpásztorai — báró Hornig Károly veszprémi és gróf Zichy Gyula pécsi püspök — voltak.14 A közösségi gyász szép megnyilvánulásaként Nagybajom község képviselőtestülete július 2-án rendkívüli közgyűlést tartott „Ferenc Ferdinánd főherceg és fenséges neje Hohenberg Zsófia hercegnő meggyilkolása által országunkat ért súlyos csapás okozta gyászának kifejezésre juttatása tárgyában”. Az ülésen Fischer Lajos községi jegyző, mielőtt a határozati javaslatot felolvasta volna, súlyos szavakkal bélyegezte meg a szerbeket: „A csapás, amely ezen emberi érzéséből kivetkőzött, indulataiban vad nép bérgyilkossága által monarchiánkat, de legelsősorban hazánkat és annak népét érte, kell, hogy minden hazafiúi szívnek dobbanását megállítsa egy percre és borzalommal nézzük a jelent s aggodalommal tekintsünk a jövőbe. Országunk elvesztette az uralkodás nehéz munkájában máris edzett leendő királyát; 3 kis apró gyermek siratja az elhunytakban a szerető szülőket; Szerbia fővárosában, Belgrádban pedig az emberek ujjonganak az örömtől, gratulálnak egymásnak a jól sikerült merénylethez. Bánatunknál és mélységes gyászunknál csak a megvetés, az undor, a gyűlölet érzése lehet nagyobb, melyet a merényletet elkövető felbujtóival szemben érezünk.” A jegyző dörgedelmei után a képviselő-testület egyhangú határozatával a község területén 14 napos gyászt rendelt el, melynek időtartama alatt a középületekre gyászlobogó került, zenéltetést és nyilvános mulatságot tartani pedig nem volt szabad. Nagybajom önkormányzati szerve kötelezte tagjait arra is, hogy az elhunytak lelki üdvéért tartandó istentiszteleten teljes számban vegyenek részt.15 A forrásokból úgy tűnik, más somogyi községek nem követték Nagybajom példáját, sőt, Kaposvár képviselő-testülete sem tartott gyászközgyűlést. A trónörökös nem volt népszerű Magyarországon, halálának hírére nem sok könnycsepp hullt a Lajtán innen.16 A népszerűtlenségét jól példázza, hogy a kihirdetett, protokoll szerint a temetésig tartó országos gyász 9 MNL SML IV. 401. a. Somogy vármegye főispánjának bizalmas (elnöki) iratai. 27/1914. sz. 10 MNL SML IV. 401. a. Somogy vármegye főispánjának bizalmas (elnöki) iratai. 18/1914. sz. 11 MNL SML IV. 401. a. Somogy vármegye főispánjának bizalmas (elnöki) iratai. 27/1914. sz. 12 MNL SML IV. 401. a. Somogy vármegye főispánjának bizalmas (elnöki) iratai. 27/1914. sz. 13 Somogymegye gyásza. Somogyi Hírlap, 1914. július 7. 4. p. 14 Gyász Somogybán a trónörököspárért. Somogy vár megye, 1914. július 2. 4. p. 15 Nagybajom gyásza. A község részvéte. Somogyi Hírlap, 1914. július 4. 2. p. 16 Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Bp., 2001, Korona Kiadó, 62-68. p. 90
