Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Vonyó Anita†: Részletek a mernyei Csendes János közös hadseregbeli katonai szakács naplójából (1910-1913) (Forrásközlés)
Jól van bele nyugottam talán hamar is. Hamár nem lehet az enyim hát éljön vele boldogul. Akor már aval tisztában voltam, azután már nem volt egyéb mind csak a sok idő meg az öreg szüleim áltak eló'tem. Mikor már 18 holnapot töltötem a kaposvári lányok koszt nagyon jo ment a dolgom. 9 holapig voltam faczér. Volt pénzem elég jól ment a sorom. Hanem mikor már a gyakorlatokat letetem akor egy hirtelen váratlan sürgöny, hogy meni kel Bilekbe34 a 44 bakákhoz. Akor még csak bele gondultam a világba, hogy jöhetek e haza vagy talán sohasem. Akor igazán el búcsúztam magyarországtol és a kaposi lányoktól. Mikor jötünk igen kelemetlen utazásunk volt. Képzelhetik 4 nap 4 éjei utaztunk. Olan helen utaztunk, hogy megáit szemünk szánk a nagy hegyek közöt. Mikor oda értünk már vártak benünket és akor beosztotak benünket a 15 századhol. A 3 nap el mentem a 13 ho egy jo barátomal ketesben. Ö bizon egész meg lepet volt. Hát igy töltötük az idó't. Máskor napokig a lágerban voltunk csak úgy gondoltuk, hogy mit csinálhatnak a lányok. Bent a lágerban is jo sorsom volt hanem mikor megjöt a deczember hónap a 44 gyes bakákon volt a sor.35 A határ őrséget át kelet veni. Deczember 1 jére fel mentünk verkre. Ot is sikerült nékem azt a sok marha szájú bunkókat be zsírozni meg ászt a sok poszt álást. Mert ot meg tiszti szakács letem nagyon jól ment sorom. Hanem mikor már 5-6 nap fent voltunk akor kezdődőt csak az a váratlan pilanat, amel igazán háborúra készült. Le hoszták azt a sok rezolvistát36 amel már családos emberek voltak. Bizon siralmas pilanat ránk nézve mikor minden perczben csak vártunk, hogy mikor dördülnek el az ágyuk montenegro felé. Igaz hogy elötünk szüléink gyermekeink áltak. A magyar vér buzgót benünk izgatotak voltunk a menésért. Hanem már késöb pár hónap után úgy el halgatot minden, hogy nem tutunk sémit. Mikor 2 hónap le telt le jötünk a lágerba. Keleten a 6 ezred ment fel. Aztán még csak az a retenetes rukolás, hogy majd bele bolondult az ember. Aztán késöb csak a haza menést emlegeték, hogy akor megyünk. Aztán mikor megjöt Augusztus 22 ke akor mentek a rezolvisták haza. Ászt gondulta volna az ember, hogy ki bújnak a bőrükből na aztán már csak mi mehetünk gondoltuk magunkba öreg 10 beli csontok. Hanem még közbe jöt azaz idő', hogy szeptember 15 kén fel kelet jönünk. Ot is igaz sorom jo volt mert tiszti szakács letem. Azért mindig erősen vártuk ászt a boldog szabacságos napot. 3. Új hírek bilekről Dragolicza erőd várából posta el indult a lágerba beérkezet a bileki táborba. Hamarosan el végezvén a dolgát a kantunba dőlt egy fél órát. Halota ászt a vigasztaló szavat ne kérdeze hol halotam csak tudom de ha mekkel hát mégis mutatom nézék it van a Brigád komando levélbe. Bene minden nyilvánan látható. És a baka nagyot sóhajt magába örömei jön draj várába. A legénység az uj hírnek meg örül. Örömük be a bakák sürgönyöznek. A csomagba mikor észt mármeg kapták örömük be még a falat is rákták. Nagy örömei tudatja most levél be hogy pár kis napom van visza még bilekbe. El megyünk a szép magyar hazánkba nem szenvedünk e hegyes völgyes országban. Ászt a napot megérni egy boldogság mikor hazám határát lépem át. Befütyentet már a gözös Kapósba. Ot ál minden kurva. Szerbusz lányok mondjátok hogy mi újság kit szeretek hon védet e vagy közös bakát.37 Ki álttoták mind ezekre a kúrvák éljenek a bileki katonák. Bilek 1913 szeptember 22 kén38 34 Bosznia-Hercegovina és Montenegró határán fekvő településen állomásozott Csendes János alakulata a háború kitörése előtt, az ún. Balkán-háborúk időszakában. 35 A cs. és kir. 44.,Albrecht főherceg” gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága Kaposváron volt. (Lásd Nübl János: Somogyi katonák a „Nagy Háború” első hónapjaiban c. tanulmányát ugyanebben az évkönyvben. A szerk.) A 44-esek köré már korábban is, de különösen 1918 után egyfajta mítoszt szőttek Somogy megyében. Csendes itt érzékelhető büszkeséggel emlegeti a később - káromkodásaik miatt - csak „rossebes bakákként” titulált alakulatot. 36 Tartalékosok. Az 1912. évi véderőtörvény értelmében a honvédség kiegészítése több forrásból történt: újoncállítás, közös hadseregbeli tartalékosok és póttartalékosok áthelyezése. 37 A honvédség és a közös hadsereg közti konfliktus megnyilvánulása két közkatona között nemegyszer a „kit szeretnek jobban a lányok?” kérdés volt. 38 A levél dátuma is jelzi, hogy Csendes János alakulta csak valamikor 1913 késő őszén térhetett vissza Magyarországra. 86
