Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)

Csóti Csaba: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma felállításának története, 1962-1972. Andrássy Antal archívumvezető beszámolója, 1973. (Forrásközlés)

sei megbízott Andrássy Antal személyes lelkesedését és munkabírását jelöljük meg. Az agilis archívumvezető hamarosan hozzákezdett az iratanyag összegyűjtéséhez, munkásmozgalmi emlékek gyűjtéséhez, ez utóbbival összefüggésben az archívumon belüli személyi és tematikus gyűjtemények kialakításához. Utóbbi gyűjtemények kezelése és bővítése szívügye volt, aminek köszönhetően nem csak munkásmozgalmi vonatkozású személyes interjú- és magánirat-gyűj- temény maradt fenn az archívumban. Tekintettel arra, hogy ilyen típusú gyűjtés a közlevéltári rendszerben akkoriban nem folyt, a gyűjtemény helytörténeti forrásértéke ma is jelentős.

Andrássy Antal 1962. október 1-től 1977. október 1-ig töltötte be az archívumvezetői tisztséget. 1977-ben Kanyar József, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója hivatalosan „kikérte” az archívumvezetőt a levéltár, akkoriban egyetlen, főlevéltárosi pozíciójának betöltésére.9 Az addigi archívumvezető markáns, történész szemléletű személyiségének távozása nem tett jót az intézmény tudományos profiljának. Utódja, Szollár Anna, az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Propaganda- és Művelődési Osztályának (PMO) korábbi munkatársa lett.10 Ezt követően az addig hangsúlyosan képviselt „történész-levéltárosi” megközelítés helyett inkább az archívumi iratgondozás feladata, illetve a pártbizottsági adminisztratív feladatok kiszolgálása került előtérbe. Annak ellenére, hogy az MSZMP KB Titkárságának 1972. február 28-i határozata az adminisztratív funkciók helyett az archívumok alapfeladatául immár a klasszikus levéltári munkákat jelölte meg.11 Az archívumi iratok mennyisége 1975—1987 között 186,8 ifm-re12 nőtt, a gyűjtőkör pedig jelentősen kibővült, eközben a személyzet létszáma lényegében nem változott. Vagyis a vezető mellett egy fő adminisztrátor látta el a feladatot.13

Az 1986. évi újabb archívumvezetői váltást követően Szántó László, történész végzettségű kaposvári főiskolai tanár, került az archívum élére.14 Az új vezetőben megvolt a szándék az 1977 előtti, erőteljesebb levéltári szemlélethez történő visszatérésre; mind a tudományos feltárás, mind a kutatóhelyként történő működtetés szempontjából. Helyzetét nehezítette, hogy az MSZMP KB Politikai Bizottsága még 1984-ben olyan határozatot hozott a pártarchívumok iratainak kutathatósága tekintetében, amely „visszaszigorította” az 1972. február 28-i, már említett KB titkársági határozatban szereplő, a levéltári kutatás irányába elmozduló keretrendszert. Szántó mindezek figyelembevételével állította össze munkatervét, amelynek a tudományos kutatáshoz kapcsolódó elemei már a „pártszerű” történetíráson túllépve, a korabeli hazai történetírói „trendhez” igazodtak.15 Mindenestre 1987. évi elhatározása, mely szerint az 1980-as években kutatóhelyként szinte „láthatatlanná vált” archívumot „kinyitja”,16 már nem valósulhatott meg, tekintettel az 1989/1990-es rendszerváltásra, melynek során az MSZMP átalakulásával megszűntek a korábbi megyei pártbizottságok, a főállású pártmunkás státuszok, illetve az egyes archívumok is.

9 MNL SML XXXV. 1. d. MSZMP Somogy Megyei Bizottsága VB ülések jegyzőkönyvei. 125. őrzési egység (a továbbiakban: ő. e.). 1977. szeptember 28-i ülés, 3. napirendi pont: különfélék. A megyei pártarchívum vezetőjének felmentése és az új vezető kinevezése.

10 Uo.

11 A hivatkozott határozatot idézi: Szecskó Károly: Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Archívumának kutatást segítő és publikációs munkája. In Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára. 13. szám. Bp., 1983, MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma. Belső használatra! 140 pl. 107. p.

12 Ifm: iratfolyóméter. Levéltári mértékegység. Körülbelül A/4-es méretű, egymásra helyezett lapok 1 méternyi magassága.

13 Vö. a közölt forrásban lévő információkat és Szántó László archívumvezető 1987. október 30-án kelt tájékoztatóját a megyei pártarchívum helyzetéről, a pártarchívumban végzett munka tapasztalatairól az MSZMP Somogy Megyei VB 1987. november 11-i ülésében. MNL SML XXXV. 1. d. 187. ő. e.

14 MNL SML XXXV. 1. d. 180. ő. e. Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága VB. 1986. július 9-i ülése. 2. napirendi pont: különfélék.

15 Uo. Megközelítését és témaválasztásait ma a jelenkor-történeti kutatások közé sorolhatnánk be. 1. A „népi demokratikus átalakulás megyei eseményeinek összefoglalója", vagyis az 1945-1949. évi pártharcok helytörténetének feldolgozása. 2. A tömegszervezetek történetének kutatása, a gazdasági reformok helyi hatásai és a társadalmi rétegződés vizsgálata, vagyis a korabeli társadalomtörténeti kérdések vizsgálata az archívumi iratok alapján. 3. A szövetkezetek és a településtörténeti vizsgálat kiterjesztése, illetve a helyi ipartörténet vizsgálata 1955-től az 1980-as évekig.

16 Uo. A tájékoztató szerint az 1970-es években évi 10-15 személy, több alkalommal, míg az 1980-as években évi 5-6 tudományos kutató, alig több mint személyenként 1—2 alkalommal végzett kutatást az archívumban.

311