Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma felállításának története, 1962-1972. Andrássy Antal archívumvezető beszámolója, 1973. (Forrásközlés)
A Somogy megyei archívum iratanyaga 1989-ben előbb letétként került a Somogy Megyei Levéltárba, majd az iratanyag államosítását követően a levéltári anyag szerves részévé vált.17 Az alábbiakban közreadott forrás egy szóbeli eló'adás eló'zetesen megfogalmazott szövege. Az eló'adás az archívumvezetők 1973. szeptember 14—15-i, kaposvári „tájértekezletén” hangzott el. A tájértekezlet vendéglátója, a Somogy megyei archívumvezető, előadásában részletesen bemutatta az „intézmény” felállításának időszakát, illetve az egy évtizedes iratrendezési és helyi munkásmozgalom-történeti kutatási eredményeket. A terjedelmes beszámoló alapján egyértelmű, hogy Andrássy Antal rendkívül büszkén tekintett vissza az archívumvezetői kinevezése óta eltelt évtizedre.18 A beszámoló egyes elemeit Andrássy megjelentethette az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma 1. sz. tájékoztatójában is,19 amelynek azonban jelenleg egyetlen példányát sem sikerült fellelni. A tájékoztató 1973 elején jelent meg 70 példányban és bizalmas anyagként, belső használatra készült. Azok körét, akik megkaphatták e belső tájékoztatót, a megyei pártbizottság titkára hagyta jóvá.20 Az archívum működése során a „fenntartó” megyei pártvezetés csupán két alkalommal kért hivatalos, írásbeli beszámolót a pártarchívum munkájáról. (Az 1960-1970-es években az éves munkatervet és beszámolót az archívumvezető a szakmai irányításért felelős Párttörténeti Intézet Központi Archívuma vezetőjének küldte meg.) Először a jelen beszámoló után alig egy évvel, az 1974. július 29-i megyei pártbizottsági végrehajtó bizottsági ülésen tekintették át az archívum munkáját.21 Ezt követően csak 12 évvel később, 1987. november 11-én, valószínűleg az újabb vezetőváltás miatt, került a plénum elé az archívumi munka ügye.22 Ez, a helyi pártvezetés részéről a szakmai feladatok végrehajtása iránt igencsak csekély érdeklődés alapvetően azzal magyarázható, hogy az archívumot a pártvezetők, az eredeti céloknak megfelelően, adminisztratív funkciójú szervezetnek tekintette. Az archívumra vonatkozó helyi pártbizottsági működési iratok csekély száma, illetve a két beszámoló között eltelt több mint egy évtized, valamint a beszámolók hozzászólás nélküli tudomásulvétele mind erre utalnak. így a levéltári jelleg inkább csak a kutatást végzők, illetve az archívumi dolgozók számára volt nyilvánvaló, a párttestületek tagjai jobbára csak tudomásul vették, hogy az archívumnak ilyen feladata is van, vagy inkább lehet. Tekintettel a fenti körülményekre, a most közzétett forrás — mindaddig, amíg korszerű, több forrás elemzésével elkészülő helyi „archívumtörténet” nem áll rendelkezésre — az egyetlen áttekintése a 20. századi somogyi helytörténet egyik legfontosabb forráscsoportja létrejöttének. Ezen túl érdekes és hasznos tapasztalatokkal szolgál mindazon levéltárosok és kutatók számára, akik a valamikori helyi pártarchívumban őrzött és rendezett iratanyagot kézbe véve nem egyszer töprengtek már el azon, hogy vajon miért az adott őrzési helyen található egy-egy dokumentum, milyen gondolatiság alapján kerültek bizonyos dokumentumok csoportosításra? 17 Az államosításra vonatkozóan Id. a 1991. évi LXXXIII. tv. a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet módosításáról, 2.§.-t! 18 Érdemes megjegyezni, hogy az 1972. október 4-5-én tartott székesfehérvári táj értekezleten Élő Zoltán, Fejér megyei archívum vezető is beszámolt korábbi munkájáról. A Fejér megyei beszámoló jóval szűkebb terjedelmű volt, mint a kaposvári táj értekezleten egy évvel később elhangzott beszámoló. Az Élő által vázolt helyi archívumtörténettel összehasonlítva Andrássy hatékonyabbnak bizonyult két területen is. Mind az 1960-as évek elején, az archívum elhelyezési problémáinak kezelésekor, mind pedig az iratfeldolgozásban. Élő Zoltán beszámolóját lásd Archívum és ügykezelés kapcsolata, a tervszerű együttműködés kialakítása. In Tájékoztató. A pártarchívum és irattárak kölcsönös kapcsolata. Az alapszervezetek dokumentációs munkájának fejlesztése. Kézirat. Székesfehérvár, 1973. Készült 200 pl. Belső használatra! 14-43. p. 19 Az 1. sz. tájékoztatót egyéb kötetek nem követték. Szántó László 1988-ra tervbe vette a 2. sz. tájékoztató elkészítését, amely azonban már nem készült el. Vö. MNL SML XXXV. 1. d. 187. ő. e. Szántó László archívumvezető tájékoztatója az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága VB 1987. november 11-i ülésén. 20 Lásd az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága 1972. december 13-i VB ülésének jegyzőkönyvét. 2. napirendi pont: különfélék. Javaslat az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma 1. sz. Tájékoztatójának kiadására. MNL SML XXXV. 1. d. MSZMP Somogy Megyei Bizottsága VB ülések jegyzőkönyvei. 93. ő. e. 21 Andrássy Antal archívum vezető tájékoztatója az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága VB 1974. július 9-i ülésén. MNL SML XXXV. 1. d. 104. ő. e. 22 Szántó László archívumvezető tájékoztatója az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága VB 1987. november 11-i ülésén. MNL SML XXXV. 1. d. 187. ő. e. 312
