Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)

Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében 1919-1945

A m.[agyar] kir.[ályi] belügyminiszternek 160.100/1926. B. M. számú körrendeleté.

A prostitúció szabályozása.

(Valamennyi törvényhatóságnak, a m. kir. állami rendőrség budapesti és valamennyi

kerületi főkapitányának.)

9.

Budapest, 1926. március 13.

A prostitúció ügye, illetve a keresetszerű kéjelgés, mindaddig, amíg ezzel a fogalommal a társadalmi életben számolni kell, mind erkölcsrendészeti, mind közegészségügyi szempontból szabályozásra szorul.

Magyarországon ez a nagy horderejű kérdés eddig egységesen szabályozva nincs. Ezért részben az eljárás egyöntetűségének biztosítása végett, részben pedig abból a célból, hogy a társadalmi életben e kérdés rendezésével kapcsolatban megnyilvánuló újabb irányoknak az erkölcsrendészeti és közegészségügyi szempontokkal összeegyeztethető' kívánalmai, főként pedig a nővédelem nemes szempontja a lehetőség keretei között mindjobban érvényesíthetők legyenek: a keresetszerű kéjelgés ügyét és az azzal kapcsolatos kérdéseket az ország egész területére kiterjedő hatállyal következőképpen szabályozom, illetve ebben az ügyben érdekelt népjóléti és munkaügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértetően következőket rendelem:

I. A kéj nőkről.

1. §. Kéjelgést keresetszerűen csak az a nő (kéjnő) űzhet, aki magát a rendőrhatóságnál a kéjnőkről vezetett nyilvántartásba bejegyezteti és ezzel kapcsolatban magát hatósági rendszeres kötelező orvosi vizsgálatnak aláveti.

A kéjelgést keresetszerűen bejegyzés nélkül űzni tilos. Aki ezt teszi: titkos kéjnő.

2. §. Kéj nőnek csakis oly önként jelentkező, magyar honos nő jegyezhető be, akit a bejegyzést megelőzően az illetékes rendőrhatóságnál megejtett, lehetőleg vérvizsgálatra is kiterjedő orvosi vizsgálat egészségesnek talált és aki személyazonosságát és személyi adatait (kor, illetőség, stb.) fényképpel is ellátott megfelelő hiteles okmányokkal igazolni tudja.

3. §. Kiskorú bejegyzése előtt a rendőrhatóság köteles a kiskorú atyját, esetleg más legközelebbi családtagjait meghallgatni. A kiskorú bejegyzésének megtörténtéről az illetékes gyámhatóságot is értesíteni kell.

4. §. Kényszer-bejegyzésnek helye nincs.

5. §. Nem jegyezhető be kéjnőnek, egyéb feltételek igazolása esetén sem:

1. aki 18. életévét még nem töltötte be;

2. nemileg érintetlen;

3. áldott állapotban van;

4. fertőző betegségben szenved;

5. nyilvánvalóan gyengeelméjű;

6. idült alkoholista vagy részegeskedő;

7. vagyon és testi épség elleni bűntett vagy vétség miatt büntetve volt;

8. rovottmultú vagy közveszélyes munkakerülő egyénekkel összeköttetést tart fenn, vagy ilyennel közös háztartásban él;

9. állandó viszonyt tart fenn olyan férfivel, akinek családja van;

10. férjnél van;

11. gyermeke van és azzal közös lakásban lakik.

6. §. A kéjnők bejegyzésének elrendelése, vagy megtagadása kizárólag a rendőrhatóság vezetőjének vagy helyettesének ügykörébe tartozik.

Az illetékes rendőrhatóság vezetője, vagy helyettese köteles a bejegyzés végett jelentkező nőt lépésének súlyos következményeire jóakaratúlag figyelmeztetni és őt ebbeli szándékáról lebeszélni. Alapos vizsgálat tárgyává kell tennie azt is, hogy a jelentkező nem áll-e valaki

223