Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében 1919-1945
A bordélyrendszer megszűntével egyidejűleg kialakított, és legkésőbb 1928. május 1-től érvénybe léptetett legális prostitúciós formákkal kapcsolatos szabályozás kisebb korrekcióját 1936 őszén tette közzé a belügyminiszter. Például az új rendelet fokozottan tiltotta a magán és nyilvános találkahelyek, valamint kéjnőtelepek előtt vagy azok közelében a prostituáltak járkálását, ácsorgását. Tehát valószínűleg ez már olyan méreteket öltött, hogy társadalmi nyomásra a kéjnőket vissza kellett terelni a falak mögé. Ebből a tiltásból az is következik, hogy a találkahelyek, kéjnőtelepek nem lakatlan vagy gyéren lakott településrészeken működtek, mivel ott csak keveseket zavartak volna. A nyilvános helyen való felkínálkozás elkerüléséért az engedélyes felelt, ahogy azért is, hogy a nyilvános találkahelyek és kéjnőtelepek kapui ne maradjanak nyitva. Alapvető változás volt a bordélyházaknál korábban megszokott szalon újbóli engedélyezése. Nem ismert, hogy pontosan milyen okok vezettek erre, de feltételezhető, hogy számos nyilvános találkahely korábban szalonnal rendelkező bordélyépületben működött. Ezeket a „váró-, illetőleg szórakozótermeket” díjtalanul használhatták a vendégek. Etelt és szeszes italt nem lehetett kiszolgálni, de egyéb italokat, frissítőket igen. Sőt, az itteni időtöltést ismét kellemesebbé lehetett tenni zenével, amit legfeljebb zongorával vagy gramofonnal biztosíthattak. Ezek a korrekciók a korábbi bordélyházi rendszer eszközrendszerének részleges visszahozását mutatják. A „kuncsaftok” megszerzése nehéz lehetett, mivel nyilvános helyeken keresetszerű kéjelgésre való mindennemű felkínálkozás tilos volt. Pedig az 1930-as években valószínűleg fokozódott a nyilvános helyeken „ügyfelet” kereső prostituáltak száma, illetve tetten érhető megnyilvánulásaik. Ezzel hozható összefüggésbe a körrendeletnek az a része, amelyben titkos kéjelgéssel alaposan gyanúsítható személyeket, akik ezért már büntetve voltak, a rendőrhatóság a település egyes részeiről, avagy egyes nyilvános helyiségekből és előlük eltilthatta.73 A vigalmi adóról szóló szabályrendeletet 1937 végén fogadta el Kaposvár képviselő-testülete. Ebben egyenként megnevezték azokat a szórakoztatóipari és kulturális tevékenységeket, helyeket — köztük például a kártyatermeket is - akik működtetőire kivetik a vigalmi adót.74 A találkahelyek üzemeltetőiről, a prostitúció egyedül legálisan működhető intézményeiről nem esik a jogszabályban említés, tehát ilyen jellegű adóval nem sújtották ezt a tevékenységet. Az előírások ellenére kiskorú és férjezett nőket is bejegyeztek kéjnőknek. Az Erkölcsrendészeti Központi Hatóság az ilyen esetek azonnali megszüntetését követelte 1935 decemberében. A somogyi hivatalok ekkor ilyen esetekről nem tudtak beszámolni.75 A Barcsi járás főszolgabírája egy kerítési esetről tett jelentést 1935-ben, amely első fokon egy év börtönbüntetéssel járt. Egy darányi asszony szerzett, közvetített prostitúcióra lányokat meg nem nevezett helyekre. A főszolgabíró megjegyezte, hogy az ügy kizárólag belföldi vonatkozású, mivel minden érintett magyar állampolgár volt.76 Ugyanebben az évben a Nagyatádi járás főszolgabírája, mint rendőri büntetőbíró egy somogyacsai születésű, nagyatádi kéjnőt vont eljárás alá, valószínűleg a 3. §. valamelyik pontja alapján.77 A kiskorúak sérelmére elkövetett nemi jellegű bűncselekmény vagy kihágás általában nem jutott a hatóságok tudomására. Egy 1937 nyarán Szigetváron történt/ elkövetett esetnek valószínűleg csak azért lett folytatása, mivel egy - az eset után Ausztriába szökött—gépkocsivezető közönség előtt közösült egy 13 éves leánnyal, akinek ezért 1 pengőt adott. Ugyanekkor a főszolgabíró beszámolhatott arról, hogy egy 27 éves hajadon csavargónőnél 7 db szeméremsértő képet találtak. Nem részletezve, hogy milyen bizonyítékok alapján, de egyúttal titkos kéjelgésért is megbüntették a legális foglalkozással nem bíró nőt.78 73 178.300/1936. B. M. sz. körrendelet a prostitúcióról szóló rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítése és módosítása. Belügyi Közlöny, 1936. szeptember 20. 694—695. p. 74 MNL SML V. 71. Kaposvár Rendezett Tanácsú Város Képviseló'-testületei üléseinek jkv.-i. 1937. december 27.171/1937. kgy. sz. 75 MNL SML IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 16852/4/1928. sz. 76 MNL SML IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 16852/1/1928. 77 Uo. 78 MNL SML IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 16881/1928. sz. 200
