Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében 1919-1945
Az erkölcsök védelme a közterületeken A konzervatívabb körök a testiség kicsit is kirívóbb megnyilvánulásait kizárólag a magánszférában látták elfogadhatónak. A Szociális Misszió Társulat Kaposvárott 1924 nyarán az erkölcsök védelmére tiltakozó gyűlést szervezett az átlátszó és a kivágott ruhák, valamint a férfiak és nők közös strandfürdó'zése ellen. A megmozdulás fő kezdeményezője Babies Endre káplán és Fábián László törvényszéki bíró volt, és az összes keresztény társulatot bevonták az akcióba.79 A vizsgált korszakban a nők helyzetéről, a „nőkérdésről’ folyamatos polémia folyt. A középosztály és a felsőbb társadalmi rétegek többnyire egyetértettek abban, hogy a művelt nő a család lelke. Ez hangzott el azon az 1927. decemberi kaposvári előadáson is, ami jelen téma szempontjából azért bír jelentőséggel, mivel külön kitért „a 30 éves agglegények ellen”, akik potenciális fenntartói a titkos és a legális prostitúciónak, illetve nem teljesítik a nemzet által elvárt népszaporulatot biztosító hivatásukat, azaz nem alapítanak családot.80 A belügyminiszter 1926 elején a „közerkölcsiséget sértő vagy veszélyeztető' plakátok tárgyában adott ki körrendeletét, mivel panaszok alapján meggyőződött az e téren fennálló tarthatatlan állapotokról. Olyan reklámcélokat szolgáló falragaszok irritálták a nagyközönség egy részét, amelyek szerintük szeméremsértők voltak, „sőt gyakran fajtalan ábrázolásokat" foglaltak magukban. Közzétételükkel a helyi hatóságok nem foglalkoztak, mivel üzleti célúnak tekintették őket. A belügyminiszter azonban tájékoztatta őket, hogy ezekre is vonatkozik a sajtórendészeti kötelespéldány intézménye és előzetes engedélyeztetése. Főleg azoknál kell szigorúan eljárni, melyek ábrázolásaikkal a közrendet vagy a közerkölcsiséget sértik vagy veszélyeztetik, és ezeket ne engedélyezzék. A moziplakátok terjesztésének engedélyezésénél pedig az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnak is be kellett mutatni és vele engedélyeztetni a plakátokat.81 Deklaráltan az ifjúság lelki és erkölcsi épségének megóvása miatt adott ki 1927 februárjában a belügyminiszter körrendeletét. A közerkölcs védelme „nemzetvédelmi hivatás is” — írta indoklásában — és a káros befolyásokra leginkább fogékony korosztályokat kell megóvni. A megromlott közerkölcsöket az elmúlt évtized politikai és gazdasági „zivatarai" és főként a külföldről beszüremkedő káros befolyások számlájára írták. A hatóságok pedig — részben a rendelkezések hiányosságai miatt - nem léptek fel ellene kellő eréllyel. Eztán a rendőrhatóságok kötelezve lettek minden nyilvános előadást, mutatványt és mulatságot erkölcsrendészeti szempontból fokozottabb mértékben ellenőrizni. A „nyilvánvalóan a jó erkölcsökbe ütközőket" nem engedhették érvényesülni. Figyelmüknek ki kellett terjednie a közerkölcsiséget vagy a jó ízlést sértő táncokra is. A mulatságok rendezői kötelesek voltak az illetékes elsőfokú rendőrhatóság kiküldöttjeinek biztosítani az előadások ellenőrzését. A rendőrhatóságoknak kötelességévé tették a közerkölcsiség nyilvános helyeken való biztosítását. Tilos lett minden káromkodás, hangos, trágár beszéd, vagy szeméremsértő mozdulat, taglejtés, amely alkalmas arra, hogy mások jó ízlését és erkölcsi érzését sértse. Nyilvános helyen „tisztességes” leányt vagy asszonyt ismerkedési célból nem lehetett megszólítani vagy annak bármi módon alkalmatlankodni. A nyilvánvalóan szeméremsértő, érzéki izgatásra alkalmas, avagy a jó ízlést durván sértő sajtóterméket, képet, szobrot vagy bármi más tárgyat utcai kirakatban, avagy egyéb oly nyilvános helyen, ahol azokat bárki láthatta, kiállítani, kifüggeszteni, kitenni, vetíteni, kínálni vagy árusítani nem volt szabad. Nyilvános helyen természetellenes fajtalanságra való felhívás, vagy ennek látszatát keltő mindennemű feltűnő viselkedés is tiltás alá esett. Aki a fenti tilalmak valamelyikét megszegte - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esett -, kihágást követett el, és 15 napig terjedhető elzárással, illetve 79 A Szociális Misszió keresztes háborút hirdet az erkölcsök védelmére. Új-Somogy, 1924. június 8. 2. p. 80 Bíró Lajos igazgató előadása a nőkérdésről. Uj-Somogy, 1927. december 11. 1. p. 81 113.423/1926. B. M. sz. körrendelet a közerkölcsiséget sértő vagy veszélyeztető falragaszok (plakátok) alkalmazásának megakadályozása. Belügyi Közlöny, 1926. január 17. 58. p. 201
