Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Domokosné Szalai Zsuzsanna: Dokumentumok gróf pribéri és vuchini Jankovich László negyedszázados főispáni és félszázados közszolgálati tevékenységének megünnepléséről (Forrásközlés)
Hogy tehát a kegyeletes közönség érzelmeit az ünnepelt férfiú iránt mielőbb kifejezhesse: tisztelettel kérem a tekintetes közgyűlést, miképp kebeléből egy küldöttséget szíveskedjék kinevezni oly célból, hogy az főispán úr ő méltóságát a közgyűlésben megjelenésre hívja fel.” Ezen mindenkit meghatott elnöki bevezetés folytán a küldöttség: Domanek Alajos kegyes tanító- rendi-áldozár uradalmi kormányzó, mint szóvivő vezetése alatt, idősb Somssich Imre gróf Széchényi Ferencz gróf Zichy Béla gróf iff. Széchényi Imre gróf Ráittky Sándor nyugalmjazott]. cs.[ászári] és kirfályi] tábornok, Somssich Andor, Svastits Gábor, Saára József romjai] katjolikus] esperes, Andorka János evangjélikus] esperes, Begedy István refjormátus] lelkész, Szalay Imre országgy. [űlési] képviselő, Thassy Gyula, Gaál Dénes, Vinkovics Antal körjegyző, Ember József és Kistáj János községbírák - megyebizottsági tagokból alakíttatván meg, elnöklő alispán úr a közgyűlést rövid szünetre felfüggesztette és a küldöttség afőispáni termekbe távozott. Nemsokára a küldöttség élén főispán úr ő méltósága harsány éljenzésekkel üdvözölve a terembe lépvén, s elnöki székét folyvást tartott lelkes ovációk közt elfoglalván, - a beállott csend és ünnepélyes várakozás között Maár Gyula megyei főjegyző úr következő beszédet tartotta: „Méltóságos gróf főispán úr! Tekintetes törvényhatósági bizottság! Somogy megyének sok szép, derült napja, köztanácskozásai felszentelt csarnokában sok fényes ünnepe volt már, - de olyan, mint a mai, még nem. Mert ha az a legtökéletesebb alkotmány, mely a nemzet, mint egésznek szabadsága mellett, az államalkotó részek, a természetes és történeti tagozatok alapján nyugvó hatóságok önállóságát és az egyesek polgári, politikai és egyéni szabadságát is biztosítja; s ha ez a czél csak ott közelíthető meg, a hol a rnunicipális30 élet lehetővé tételéhez és fentartásához múlhatatlanul szükséges erős, élénk és pezsgő közszellem hatja át a kebleket, a hol sokan vannak, kik e szellemnek tudnak is, akarnak is kifejezést adni, kik független állásukat, befolyásukat arra használják, hogy a közügyek terén minél több szolgálatot tehessenek, jutalmul csak polgártársaik elismerését fogadván el: akkor an nál nagyobb elisinerés illeti meg azon ritka jelenséget, hogy a kit a sors nagymérvű anyagi javakkal és főúri társadalmi állással áldott meg, önként keresi fel a közpálya töviseit s a köz- szolgálatnak szenteli azon életét, melyet különben - bár czéltudatos, üdvös, de gond nélküli - magán foglalkozásban, örömökben, élvekben tölthetne el. Somogy megye tehát nemcsak önmagát tiszteli meg, hanem hazafias kötelességet teljesít, midőn a mélyen érzett hála és kegyelet ünnepét üli ma, ineghozván a nyilvános elismerés adóját azon kiváló férfiúnak, ki megyénk kormányát immár negyedszázadon át közmegnyugvást keltő bölcsességgel, kipróbált hazafisággal, rendíthetetlen igazságszeretettel és párt fölötti jogérzettel vezérli; ki úgyis, mint a megyei önkormányzat épületének egyik antik oszlopa, a közszolgálat terén immár félszázadot töltvén, önfeláldozó, hazafias munkálkodásaiért nemcsak a jelenkor elismerését, hanem azt is kiérdemelte, hogy a hazai történelem korunk kiválóbb fiai közé számítsa, a polgárkoszorúra méltónak ítélje s ekképp nevét a feledés mohától megőrizze. Azonban Somogy megye közönsége nem várhatta be a történelmet. Nagy fiának, szeretett főispánjának, tettekben s érdemekben is első polgárának már életében megadja az érdemkoszorút, s megmutatja azt, hogy meghajol a valódi polgári erények s honfiúi érdemek előtt, hogy Iriiszkén tartja őt magáénak, sőt hogy az emberi rövid élet szűk határain túl is, örökre bírni óhajtja. Miért is - bár ezt szerénysége mellőztetni kívánta - nemes alakjának hű képét közakarattal megszerezte s azt mai napon, a jelen és jövő idők buzdításául, íme tanácstermének állandó lakójává emeli! (Ekkor a lepel, mely a képet eltakarta, lehullván, a nagy férfiút magyar díszöltönyben, meglepő hűséggel ábrázoló, életnagyságú kép láttára a közönség szűnni nem akaró lelkes örömzajban tört ki.) Méltóságos gróf főispán úr! 30 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Bp., 1973. Akad. K., .565. p. Municipális: (lat.) városi törvényhatósági, a városi önkormányzattal kapcsolatos, rá vonatkozó. 107
