Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Récséi Balázs: Kaposvár az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás, a köz- és magánépületek kimutatása mellékletének tükrében
való kinnlakást már az 1777-es és 1847-es vármegyei szabályrendeletek is tiltották.47 Elvileg csak vincellérek és családtagjaik élhettek a szőlőhegyekben. Ilyen tilalmazás 1870 januárjában is élt, sőt a 20. század elejéig állandó probléma volt a kiköltözők visszakényszerítése a belterületre. A tilalom alapvető oka a közbiztonság hiánya volt. A népszámlálás foglalkozási tabelláiból nem állapítható meg, hogy a szőlőhegyekben 103 házban lakó 104 család családfője valóban vincellér volt-e, de a szám meglehetősen magasnak tűnik. Az öt,hegyen” alapvetően csak szőlőt termesztettek. A kaposvári és környéki borok az újkorban jó hírnévnek örvendtek, távolsági szállításra viszont csak korlátozottan voltak alkalmasak. A talaj összetétele és szerkezete mindegyik Megyeri’ azonos, távolságuk a belvárostól viszont eltér. Figyelemre méltó, hogy a Kecel-, Kapos- és Róma-hegyeken kb. minden második házhoz tartozott a borkészítéshez elengedhetetlen pince, míg a Lonka-hegyen csak nagyjából minden harmadiknak, az Ivánfa-hegyen pedig csak minden nyolcadik háznak volt saját pincéje. Ennek legalább két magyarázata lehetséges. Egyik, hogy a hegyközségi szervezettség/összetartás kevesebb, de nagyobb pincék építését vonta maga után és többen használtak egy-egy pincét. A másik lehetséges ok a vagyonbiztonsággal függött össze. A szőlő borrá érlelése már a biztonságosabb belterületi részeken létező pincékben történhetett. Ha nem is lineáris, de jelentős korreláció mutatható ki a szőlőhegyek belvárostól való távolsága és a pincével való ellátottsága között. Az Ivánfa-hegy van a legtávolabb a belvárostól és itt a legkevesebb a pince. Ezt követi a Lonka-hegy, majd következik a többi három. Figyelemre méltó, hogy a tabellák szerint a szőlőhegyekben minden házban laktak! Ennek is több magyarázata lehet. 1. Ténylegesen lakóházként funkcionáltak a szőlőhegyi házak (bár ezt szabályrendelet tiltotta), mégpedig azért, mert rendkívül rosszak voltak a korabeli közbiztonsági állapotok, így inkább nem hagytak őrizetlenül házakat és a termést, illetve a belőle készített bort. 2. Csak azokat a házakat vették/vehették számba az összeírok, amelyekben laktak, mivel csak itt tudtak adatokhoz jutni (ne feledjük, a téli időszak közepén történt a népszámlálás!), a többit pedig egyszerűen figyelmen, azaz összeíráson kívül hagyták, mondván, hogy nem lakóépületek. 3. sz. táblázat A szőlőhegyek Elnevezés Házszámmal jelzett épületek száma Szobák száma, konyhával és pincével való ellátottság Lakók száma Egy szobára jutó lakók átlaga Keceli szőlőhegy 14 Mindegyiknél 1 szoba és 1 konyha, 8-nál van pince 46 3,28 Kaposi szőlőhegy 12 (+ 1 kápolna) 7 egyszobás, 5 kétszobás, mindegyiknél annyi konyha ahány szoba, 7-nél van pince 42 3,50 Róma szőlőhegy 27 (+ 1 kápolna) 25 egyszobás, 2 kétszobás, mindegyik 1 konyhával, 3-nak kamrája is van, 15-nél van pince 98 3,62 Lonka szőlőhegy 17 16 egyszobás 1 konyhás, 1 ötszobás 2 konyhával,48 hatnál van pince 54 3,17 Ivánfa szőlőhegy 33 (+ 1 kápolna) 1 szoba és 1 konyha mindegyiknél, négynél van pince 116 3,51 Összesen 103 (+ 3 kápolna) 356 3,45 47 Égető Melinda-Polgár Tamás: Hegpörvénvek é.s .szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből (1732-1847). Bp.,2011. Köszönöm Polgár Tamásnak a rendszabályok érvényességét 1870-re is igazoló szóbeli közlését és a rendszabályok bibliográfia adatait. 48 Ez az ötszobás épület szerintem a Gundy György (1820-1880) operaénekes, színházigazgató által 1868-ban, más források szerint 1868-tól épített válla, amelyet Rippl-Rónai József festőművész 1908-ban vásárolt meg. Érdekes, hogy a Gundy által Róma Villa névre keresztelt épületet a Lonka szőlőhegynél írták össze. Bizonyosnak tűnik, hogy erről az épületről van szó, mivel Kaposvár határában villa, vagy villaszerű épület kb. az 1890-es évek elejéig csak ez az egy létezett. Egyébként az épület a Lonka- és a Róma-hegy határán áll, de a Róma-hegyi részen. Az 1870. év elején tartott összeíráskor az épület 5 szobáját 2 család lakta, összesen 12-en. Érdekes, hogy mindannyian „családtag"-ként vannak felvéve, tehát cseléd nem lakott a villánál. 63
