Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Récséi Balázs: Kaposvár az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás, a köz- és magánépületek kimutatása mellékletének tükrében
a Hosszú utca. A helybeli zsidóság jelentős része itt telepedett meg, de gettósodásról nem beszélhetünk. A vegyeskereskedések ebben az utcában szinte egymást érték, 18 volt belőlük, az összes városi ilyen üzlet kétharmada. A Hosszú utca nyugati oldalán álló házak telkeinek végében folyt a Kapos- csatornából a Kecel-hegy lábánál ldágaztatott Malom-árok. Ezért is ebben az utcában működött 2 bőrkereskedő és 2 lisztkereskedő üzlete. A központi tértől nyugatra húzódó, aránylag rövid Korona utcában négy vegyeskereskedés működött, közülük 3 egy épületben. Két gyógyszertár igyekezett kiszolgálni a rászorulók igényeit, mindkettő a Fő utca központ felé eső részében. A centrumtól hosszan nyugatra elnyúló, külvárosnak nevezhető részen húzódó Kanizsai utca 69 megszámozott házában hat üzlet működött: egy vegyeskereskedés az utca elején, valamint hét szatócsbolt az utca első kétharmadában. A szintén külvárosi Füredi utca 41 háza közül csak az egyik, az utca elején álló épületben rendeztek be szatócsboltot. A Korona utca volt a kiskereskedelmi és kisipari központ. A 18 épületből álló utcában 42 ,Jbolt ként felvett kereskedés, műhely, üzlet stb. működött. Az utca elején, lényegében a Széchenyi térre nézve állt a város legnagyobb és legelőkelőbb vendéglője, kávéháza és fogadója, a Korona. Ide és a Széchenyi térre koncentrálódtak a ruházati és fényűzési termékeket árusító üzletek. Kettő rőfös, egy keszkenős, 2 aranykereskedő, egy fényűzési cikkeket árusító működött itt. A Fő utcának a Széchenyi tér felé eső része és a Korona utca a 19. század közepére kezdett városias képet mutatni. A falusias jellegű, az utcára merőleges, fésűs beépítési módot itt ekkor kezdte felváltani a homlokzattal az utca felé néző, szorosan egymás mellé épített házak sora. Azonban ezek az épületek valószínűleg még a „falusi klasszicizmus jegyeit” hordozták magukon.45 A több mint hat és fél ezres lélekszámú településnek ekkor egyetlen önálló üzlettel rendelkező cukrásza volt. Tomics46 Károly a Kapos-csatoma jobb partján - a szőlőhegyektől eltekintve - az alig több mint egy évtizede lakott, kialakítójáról, Donner Jánosról elnevezett városrészben működött, az akkor a Sétatér utca folytatásában lévő Kálvária utca elején. A Somogybán 1870 elején regisztrált minden ötödik orvos és gyógyszerész Kaposvárott élt (56- ból 11, illetve 25-ből 5), az ügyvédeknek pedig egyenest 60%-a (70-ből 42). A pontosan nem definiált „művészek” kategóriának nem egész 17%-a működött a megyeszékhelyen (173-ból 29). A járási és egy másik kaposvári tabellában rögzített adatok alapján hosszasan lehetne sorolni a mezővárosi népesség foglalkozási adatait és megoszlását, de mivel ez nem tartozik szorosan jelen írás témakörébe, így az egy külön dolgozat témája lesz. Az 1867-1950 közti időszakban Kaposvárott mindvégig jellemzőnek mondható a lakáshiány. A népszámlálás foglalkozási viszonyokat összesítő járási táblázataiban a városnál 63 ,háztulajdonos” szerepel, mint jövedelembiztosító tevékenység. Ez családtagok nélkül a lakosság mintegy egy százalékát jelenti, de hogy mekkora lakásállománnyal rendelkeztek, arról egyelőre alig kerültek elő adatok. A „lakás folyó száma” rovatba - bár ezt leírva sehol sem találtam - nagy valószínűséggel a házban lakó családok számát írták be. A cselédeket abból a szempontból nem vették számításba, hogy ők családot alkotnak-e. (Példa erre a Fő utca 4., ahol a családok száma 1, a családtagoké 5, a cselédeké 5, az albérlőké 2.) Az egy lakóházban élő családok száma az 1-től a 13-ig terjed. Előbbire a város bármely részén találunk példát, utóbbit a Hosszú utca 13-ban, tehát az általam még belvárosi résznek tekintett területen regisztrálták. A szőlőhegyekben egy kivételével - már a szobaszámból is következően - minden házban csak egy család lakott. A családok egyedi létszámát csak annál a háznál lehet meghatározni, ahol egy családot írtak össze. Ahol egynél többet, ott csak átlagot lehetne megadni. A szőlőhegyekről Az összeírók a mezőváros külterületi részeit a kallómalmon kívül öt szőlőhegyre osztották, ahol 103 épületben 356-an laktak. Az itt számba vettek nagy valószínűséggel állandó lakosok voltak, ha télvíz idején is itt éltek és az összeírók is külön szőlőhegyi alrészeket alakítottak ki. A szőlőhegyekben 45 Zádor i. in. 146. p. 46 Thomich írásmóddal is szerepel. 62
