Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Márfi Attila: Pécs és Baranya sportegyletei a dualizmus időszakában
donosoknak is. A siklósi városrész népszerű kertje a századfordulón már vesztett látogatottságából, hiszen a város környékén elterülő Mecsek, s közeli lankái és parkjai újabb lehetőségekkel vonzották a kikapcsolódni vágyó pécsieket. A legnépszerűbb kultúr- és sportpark vitathatatlanul a Mecsek tövében meghúzódó Tettye volt. Már az 1880-as években tapasztalhatók polgári kezdeményezések a Tettye értékeinek megvédéséért, s egy látogatott, sok funkciót ellátó park létrehozásáért. A Mecsek Egyesület is célul tűzte Id a Tettye tér rendezését, párhuzamosan a közeli Mecsek értékeinek felfedezésével. A Tettyét tulajdonképpen először a sportkedvelők fedezték fel maguknak, már az 1870-es években. A már említett Polgári Lövészegylet már alakulása évében lövölde teret akart itt kialakítani, ami a következő évben, 1868-ban valósulhatott meg.42 (Meg kell jegyezni, hogy a Tettyét övező sziklafalak alatt elterülő, úgynevezett Káposztáskertben már 1780-ban volt egy lövölde.43) Már 1870-ben sor került az első díszlövészetekre, ahol a férfiak és a nők külön szerepeltek. Pár év múlva kiváltak a katonatisztek, mivel önálló lőterük létesült a Szigeti úton. Ekkor alakult át a lövészegylet is, felvéve a Pécsi Céllövölde Egylet nevet 1875-ben. De a lövészeken kívül igénybe vették a teret az atléták, teniszezők, később a futballisták, s több iskolai sportrendezvény és verseny helyszíne is volt. Közben a tettyei romok bontása, s a vízmű megépülése (1892-93) zavarokat okozott a közkedvelt park „használatában”. Ezeken az áldatlan állapotokon kívánt segíteni a Mecsek Egyesület a város vezetésével karöltve. A századfordulóra megújult a Tettye, s ezzel párhuzamosan számos társadalmi és kulturális kezdeményezés helyszíne, mint cirkuszi mutatványosok, bábozók és panorámások, a közeli Havihegyi templom búcsújáróinak kedvelt pihenő helye, majd a majálisok és júniálisok állandó színtere. Sőt a mozi megjelenésének hajnalán sikerrel fogadták ezen a helyszínen is a pergő képeket 1905-ben. Néhány gondolattal említeni kell a Nyugatra fekvő közeli Pintérkertet is, aminek megalapítója Pintér János (1879-1933), egykori banktisztviselő, aki a róla elnevezett botanikus kert alapjait, igaz nem a tárgyalt korszakban, hanem 1926-ban fektette le. A mára már méltán híres és sokak által látogatott kert helyén szőlőt műveltek, s a ma is látható Pintér villa már az 1880-as évek elején felépült.44 Nem lehet a környékről és a Tettyéről úgy beszélni, hogy ne említsük meg Reéh György városi tanácsos nevét, akinek múlhatatlan érdemei voltak a város pezsgő társasági életének és a Tettyén rendezett népünnepélyek megtartásában. Még életében a megtisztelő „a Tettye koronázatlan királya” címet is megkapta kortársaitól.45 A rendkívül agilis Reéh szinte motorja volt a város kulturális és társasági életének, s természetesen a korai sportéletnek is, mint a Nemzeti Kaszinó, a Polgári Kaszinó és a Mecsek Egyesület igazgatója, a Pécsi Dalárda, a Tűzoltó Egylet, a Korcsolyázó Egylet, a Pécsi Athlétikai Club tagjaként és az Apolló Projectograph Rt. Felügyelő Bizottsági tagjaként.46 47 Sokoldalúsága, kiváló szervezőkészsége elsősorban a Tettyén megrendezett számtalan rendezvény megtartásánál érvényesült. Olyannyira azonosult ezekkel a feladatokkal, hogy a Tettyére költözött, hogy közelebb legyen szeretett városrészéhez. Az úgynevezett Reéh villában (amely még ma is áll) Pécsről és a Tettyéről készült művészeti alkotásokból valóságos kiállítást rendezett be. Törekvései között volt, hogy a festői szépségű teret és környékét a város elsőszámú kultúr-, pihenő- és szabadidő-parkjává alakítsa. Ezért számtalan kezdeményezése volt a hivatalos városi és egyleti ünnepélyek megtartása mellett. A gyerekek számára nemcsak játszóteret alakíttatott ki, hanem a tér déli részén egy barlangot boszorkánykonyhának” rendezett be. Minden hivatalos rendezvény és népünnepély szervezése az ő nevéhez fűződik a korabeli mutatványosok, vásárosok sátrainak meghívásától a nagysikerű tűzijátékok megtartásáig. A tettyei tűzijátékok megtartása, amihez a kortársakat idézve: ,A legszebb rakétákat, gyújtó bombákat és hasonló világosító és szemet kápráztató tűzi anyagokat hozatta, amíg azok behozatalának nem volt akadálya.”41 Később maga is megtanulta ezt a mesterséget és ő volt a kivitelezője ezeknek a látványosságoknak. Arató egykori táblabíró például így emlékezik vissza a tettyei tűzijátékokról: ,A különböző egyesületek vasárnaponként sorra rendezik 42 Bödő László: Sportlétesítmények Pécsett a 19. században. = Pécsi Szemle 2000. tél. Pécs, 2000. 85. p. 43 Lehmann Antal: A pécsi Pintérkert. = Pécsi Szemle 2000. tavasz. Pécs, 2000. 89. p. 44 Uo. 90. p. 45 Szirtes Gábor: Reéh György a Tettye koronázatlan királya. = Pécsi Szemle 2000. tavasz. Pécs, 2000. 78-79. p. 46 Uo. 82. p. 47 Uo. 81. p. 186
