Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Márfi Attila: Pécs és Baranya sportegyletei a dualizmus időszakában

helyeken, tisztásokon, túristaútvonalak találkozásánál, s egyéb nevezetes helyeken (pl. a kantavári romok közelében) menedék- és túristaházakat építettek a kulturáltabb természetjárást szolgálva, Dömörkapun, Fehértóion és Kozáron.36 A századfordulótól már nagyobb objektumok megépítésére is vállalkoztak, sorra létesítettek kilátókat Dömörkapun (Flóra pihenő), a Tubesen (János, Tubes kilátók), a Misinatetőn (a későbbi Kiss József kilátó) és a Zengőn. A Misinán létesített kilátót Károlyi Emil tervezte, s 1908-ban készült el.37

Különös figyelmet fordítottak a természeti és történeti emlékek feltárására, mint például Márévár, Kantavár, Jakab-hegy, abaligeti-kőlyuld barlangrendszer, Jakab-hegy és Melegmány természeti értékei stb. S ezzel tulajdonképpen a kultúrált turizmus és idegenforgalom alapjait teremtették meg. Illetve megközelíthetővé tették a várost és a most már felfedezett, gazdag természeti kincsekkel rendelkező Mecsek hegységet. S mindezt természetesen igyekeztek a köztudatba is átültetni. Ezért egyesületi tevékenységükről, kapcsolataikról, a fokozatosan bővülő tudományos szintű elemzésekkel együtt minden évben évkönyvet, olykor önálló ismeretterjesztő köteteket, város és turistaútvonalakat ismertető füzeteket adtak ki. Mindezen tevékenységükkel olyan összetett értékrendet tártak a pécsiek és az érdeklődők elé, ami még népszerűbbé tette a kirándulásokat, felfedező túrákat. Egy teljesen új életforma és társasági, szórakozási forma alakult ki, ami úgyszólván minden pécsi családot megérintett. S ezek a kirándulások különböző közösségeket vonzottak, iskolai osztályokat, baráti közösségeket, családokat, egyesületeket és másokat. Gyakoriak voltak a Mecsek népszerű kiránduló helyein iskolai órák, egyesületi programok, családi és más ünnepi események megtartása, azaz a környező és rendkívül gazdag természeti környezet átértékelése és felfedezett értékeinek kulturált megvédése került előtérbe.

A másik természetvédelmi és turisztikai egylet, a Pécsi Természetbarátok Túrista Egyesülete 1911-ben alakult meg, de igazából a két világháború közötti korszakra tehető érdemi működésük. S ekkor a Mecsek Egyesülettel közösen is felvállaltak természetvédő feladatokat.

Terek és parkok szerepe a társas és a sportéletben

A 19. században a Czindery-kert megszűnt, maradt a Ráth Kert, s megjelentek olyan újabb területek a századfordulótól, mint aTettye-, Balokány-tó és környéke, Sétatér (Promenádék, Kioszk, térzenék, korzózás’’), Ágoston tér, s alatta Bicikli versenypálya, Kert utcai sportcsarnok, Faaréna. Az egykori, s a reformkorban népszerű Tar-kert helyén jött létre38 (amit Tarische Garten néven is említenek a források) az 1850-es években Czindery László pécsi nemes kezdeményezéseként az a park, a tulajdonát képező, s a róla elnevezett Czindery-kert, amely a századfordulóig volt igen népszerű a városban.39 Ez ma a Rákóczi u. 56. sz. ház helyén terült el nagyjából, ahol nyári színpadi pavilont létesítettek. A földbirtokos fürdőt és fürdőházat is szeretett volna építeni a parkhoz, aminek engedélyezéséhez Nagy József polgármester 1853-ban az alábbi ajánlást adta a Kerületi Helytartótanácsnak: „Az érintett aréna felépítése, mely szerintünk a város díszére, a lakosságnak pedig gyönyörűségére szolgáland, czélszerű és kívánatos lenne. ”40

Az új létesítmény valószínű, hogy már 1853 nyarán rendelkezésére állt a szórakozni vágyóknak. A telek egyébként a későbbi korokban folyamatosan bővült, állandóan csinosodott. Az évek múlásával pedig, többek között a pécsi színészet fontos helyszínévé vált. Az egyébként enyhe lejtésű fundust a mai Rákóczi út felől kiépített díszes bejáraton át, széles lépcsősoron lehetett megközelíteni.41 A hangulatos szórakozóhelyet folyamatosan látogatták a komédiások. De rajtuk kívül otthont adott a műlovarda-előadásoknak, cirkuszi mutatványoknak, bűvészeknek, bábosoknak és a panoráma tulaj36 Pontosabban a Kozári Vadászház, volt menedékház és erdei munkások otthona is, az Andor forrás és a Tripammer-fa közötti lankán fekszik, ma is áll.

37 B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület I. 1891-1916. = Pécsi Szemle 1999. nyár. Pécs, 1999. 65. p.

38 MNL BML. Pécs város tanácsa iratai (továbbiakban: Pvt. ir.) 773/1852.

39 Pusztai-Popovits József: Érdekes epizódok a pécsi színészet történelméből. = Pécsi Napló 1943. dec. 17. 6. p.

40 MNL BML. Pvt. ir. 1843/1853.

41 Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya Megyei Levéltárban. Bp., 1993.55. p.

185