Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Márfi Attila: Pécs és Baranya sportegyletei a dualizmus időszakában
a korcsolyázást és az athletika különböző nemeit űzni, valamint egyáltalán a testgyakorlás ügyét előmozdítani,”32 Több mint harminc évig voltak jelen a pécsi sportéletben, míg az 1899-ben szinte hasonló célkitűzéseket hangoztató Pécsi Polgári Tornaegylet már 1905-ben feloszlott. Nem szabad megfeledkeznünk a századforduló környékén Pécsett is egyre népszerűbbé váló labdarúgásról sem. Elsőként a PÁC hozott létre labdarúgó szakosztályt, s az első pécsi focimeccset is ők játszották egymás közt 1898-ban. Bár stadionokról még nem beszélhetünk, de a sportág népszerűségével önálló szakosztályok és futballpályák is létrejöttek. Addig elsősorban a Tettyén kialakított pályán hódoltak a foci pécsi szerelmesei e labdajátéknak.33 A századfordulót követően alakult meg a Pécsi Lóverseny Egylet 1903 áprilisában. A pécsi lovassportnak már komoly előzményei voltak, hiszen 1872-ben már létesült lovasiskola, majd két évtized múlva lovarda a Szigeti út közelében, közel a Lakits laktanyában elszállásolt 8. huszárezredhez. De már 1901-től lovas és kocsiversenyeket tartottak a Szigeti külváros legelőjén, a katonai alakuló- és gyakorlótér közelében. Később itt a déli szélen, az 1886-tól kiépült vasútvonal mentén épült fel a lóversenypálya, a mai Babits Gimnázium tomapályája helyén. Az egyesület, s az általa rendezett lovas és ügetőversenyek, díjlovaglások és lovasjátékok regionálisan is fontosak voltak. Működésük ugyanis az ország délnyugati részét ölelte fel (Baranya, Bács-Bodrog, Fehér, Somogy, Tolna, Verőcze és Zala vármegye).34 Hasonlóan, mint az 1909-ben alakult Pécsi Ügető Verseny Egyesület, szintén 1945-ig fennállva, de többször is szüneteltették rendezvényeiket. A természet értékeinek felfedezése, a Mecsek Egyesület Elvitathatatlan a Mecsek Egyesület (1891) szerepe a Mecsek felfedezésében: kirándulóhelyek kiépítése, kirándulások, túrák, mint az egyre kedveltebbé váló polgári-családi programok meghonosításában. A természeti értékek felfedezése mellett a lakókörnyezet kultúrált gondozására, ápolására is sikerült a figyelmet felhívniuk. Számos rendezvényt (majális, juniális, sportrendezvények, csoportos túrák, iskolák, diákok, egyesületek népünnepélyei stb.) tartanak olyan, a Mecsek Egyesület által kiépített területeken, mint a Tettye, Dömörkapu, Kisrét, Kantavár, Kozári vadászház, Bigókút és Józsefháza. Az egyesület létrehozása és rendkívül tartalmas, sikeres működése, több fontos tényező együtthatásaként jelent meg a századforduló-közeli években. Az ipari fejlődés mellett a városnak komoly jövedelmei voltak a Pécs környéki szőlőhegyek borterméséből. Az 1870-es években megjelenő filoxéra35 azonban szinte gyökeresen kiirtotta a tradicionális és évszázados pécsi szőlőket. Bár évek múltával direkttermő szőlőkkel az újratelepítés is megtörtént, ez az akció és a város kiépülésének folyamatai az adott természeti környezet megvédésére is ráirányította a figyelmet. Ugyanakkor már országosan is fejlődésnek indult, s egyre több régióban jelent meg a turizmus, a természetjárás és természeti értékek felfedezése, megóvása iránti igény. A festői és történelmi levegőjű táj, a Tettye és környékének megóvásáért már 1884-ben kísérlet történt a Tettye Egylet életre hívásával, ám ez akkor kudarcba fulladt. Majd 1890-ben a Tettye és Mecsek Szépítő Egylet létrehozásán fáradoztak a pécsi polgárok, s végül 1891-ben, mint a Magyar Turista Egylet pécsi csoportjaként jött létre a város talán legjelentősebb társulata, a Mecsek Egyesület. Amely testület eredeti elképzelései szerint a Tettye rendezéséért is rendkívül sokat tett, támogatva ezzel a sportéletet is. Ám szerepkörük jóval több és összetettebb volt, mint a sporttevékenységek támogatása. Ezért a kissé sematikusnak tűnő turisztikai és természetvédő meghatározás is kevésnek tűnik, mert a majdnem 60 évet megélt egyesület (időnként bőven ezer fölötti taglétszámmal) a város és környezete arculatának kialakításában, kulturális és természeti értékeinek feltárásában és népszerűsítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A tárgyalt korszakban három szakosztállyal (Állat- és Madárvédő, Barlangkutató és Park Osztály) működő egyesület először a Mecsek hegység kiránduló-, túristaútvonalait és állomásait térképezte fel, túristautakat épített, forrásfőket alakított ki, s így lassan a nagyközönség előtt is megnyitotta a városhoz közeli erdőket. A jelentősebb 32 Böd<5 László: Sportélet Pécsett és Baranyában az első világháború időszakában. In Baranya megye testnevelés és sporttörténete. Szerk. Szita László. Pécs, 1987. 160. p. 33 Bödő László: A labdarúgás megindulása és a sportélet továbbfejlődése. In Baranya megye testnevelés és sporttörténete. Szerk. Szita László. Pécs, 1987. 101. p. 34 Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára (továbbiakban MNL BML) Pécs város okmánytára 282. 35 Görög és francia eredetű szó, a szőlő gyökerén élősködő levéltetű, hívták szőlőtetűnek is. 184
