Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Suba János: A magyar állam határőrizete a XIX.-XX. században (történeti áttekintés)
az aknazárak, és a védelmi rendszer nem állandó létesítményeinek felszámolása.27 Bontásuk 1961 végére - a vasbeton építmények kivételével - befejeződött. A ldshatárforgalmat teljes egészében felszámolták. Az adminisztratív korlátozások miatt visz- szaesett a határ menti térség gazdasági fejlődése, amelyet már úgyis elvágott a természetes piacától a békediktátum. A kiutazásokat lényegében az állami kapcsolatokra szorították vissza. Az útlevél is csak az utazás időszakában lehetett a kiutazó birtokában. A határforgalom-ellenőrzés rendszerében is tükröződött a teljességre való törekvés. A koalíciós érdekeknek megfelelve elsősorban a nyugati és déli határainkon kellett megakadályozni - időigényes és aprólékos ellenőrzéssel -, hogy a kiutazó magyar és más szocialista országok állampolgárai külföldön maradjanak. Ilyen körülmények között természetesen tönkrement a határon átnyúló infrastruktúra döntő többsége. 1953-tól a határőrség szervezetét több lépcsőben erőteljesen leépítették. Ez 1954-ben az első hullámban több mint 3000 fős csökkentést jelentett. A rendszeresített létszám 1956. december 12-i állománytábla szerint 15 000 fő volt. A főerők kifejtésének irányát a megváltozott katonapolitikai és határőrizeti helyzethez igazították. 1958 végén Jugoszlávia irányában három határőr kerület, 56 őrs, öt FEP (forgalom-ellenőrző pont), 3396 fővel hajtotta végre a határőrizeti feladatokat. Az 1950-es évek végére a Határőrség erőinek zöme a határvonallal párhuzamos területsávban helyezkedett el. Az őrsök, forgalom-ellenőrző pontok a határvonaltól öt km-es sávban települtek és hajtották végre feladataikat. A közvetlen irányításukat végző zászlóaljak, önálló zászlóaljak és határőr kerületek általában 20 km-es területsávban helyezkedtek el, főleg nagyobb városokban, esetleg megyeszékhelyeken, a közvetlen alegységek révén ellenőrizve a mélységi területeket. Az őrsök rendszeresített létszáma Ausztria irányában 65 fős, Jugoszlávia irányában 40 fős volt. A déli határ- szakaszon a határőrizet eredményessége lényegesen visszaesett. Ezért 1959-ben 1120 fővel emelték a Határőrség létszámá, a nyugati és déli határszakasz megerősítése céljából. Jugoszláv viszonylatban 4970 főre emelték a határőrök létszámát. így az egy km-re jutó határőrök száma az előző évi 3,5-ről 6,9 főre emelkedett. Hét új őrsöt állítottak fel, öt tartalék őrsöt a mélységben és öt vonatellenőrző szakaszt. 1962-67 között a déli viszonylatban a rendszeresített létszám 681 fővel csökkent.28 1971. július 1-jével szervezeti egyszerűsítést hajtottak végre, erősödött a végrehajtó szolgálat a mélységi határőrizet szilárdítása érdekében, a valószínű mozgási irányokban, nyugati és déli viszonylatban 16 tartalék őrsöt szerveztek, közülük tízet új állomáshellyel. 1974-től 1980-ig csak kisebb szervezeti és létszámbeli módosítások történtek. Megszüntettek őrsöket, a létszámukat pedig a növekvő idegenforgalom miatt új FEP-k megnyitására, illetve a régiek megerősítésére csoportosították át. Az elszigetelődés hatalmas erőket kötött le. Az államapparátuson belül a határőrizettel foglalkozók létszáma már a két világháború közötti időszakban is jelentősen gyarapodott. A határőrség létszáma folyamatosan emelkedett. így igyekeztek minél jobban megfelelni a változásoknak, az elvárásoknak és követelményeknek. Ezért a Határőrség szervezetszerű létszáma 1958-tól 1989-ig közel 4000 fővel nőtt, és 1989. május 1-jén volt a legmagasabb, 18 941 fő.29 Ezzel egy időben az ötvenes években radikálisan csökkent a határátkelőhelyek száma, 1959-ben csupán 23 helyen lehetett átlépni az országhatárt. A totális izolációt a hatvanas évekkel kezdődően fokozatos enyhülés váltotta fel. Az 1980-as évtized gyors változásainak, az elvárásoknak és követelményeknek a Határőrség is igyekezett minél jobban megfelelni.30 A Határőrség történetében 1989-től történelmi jelentőségű változások kezdődtek. Kiderült, hogy a totális határőrizeti rendszer már túlhaladott és további működtetése sem erkölcsileg, sem technikailag nem tartható. A világútlevélről szóló törvény alapján a külföldre utazás gyakorlatilag minden magyar állampolgár számára elérhetővé vált. A magyar törvényhozás bűncselekményből 27 Suba János: A Magyarország határán létesített műszaki zárak felszámolása 1956-ban = Hadtörténelmi Közlemények. 2006/3. 831-839. p. 28 Nagy J.: A BM határőrség helye, szerepe, szervezetének változásai a szocialista államhatalomban 1957-től az 1980-as év végéig. = „A Közbiztonság közös Európai örökségünk” Rendvédelem-történeti füzetek. 2005/13. 78-83.p. 29 Uo. 30 Nagy Gy.: A határforgalom változásai és az azt meghatározó főbb tényezők a nyolcvanas évektől napjainkig. A határforgalom. = „Szabad mozgás a Kárpát medencében” Rendvédelem-történeti Füzetek. 2001/11. 35-42.p. 147
