Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Suba János: A magyar állam határőrizete a XIX.-XX. században (történeti áttekintés)
szabálysértéssé enyhítette a tiltott határátlépés minősítését, ennek megfelelően módosult a határőrök fegyverhasználata. A nyugati és déli határon megszűnt a határsáv és a nyomsáv. Felszámolták az elavult elektromos jelzőrendszert. Magyarország 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményhez. A kormány döntése alapján a Határőrség 1989. szeptember 11-én megnyitotta számukra a nyugati határszakasz határátkelőhelyeit. A változások új kihívás elé állították a Határőrséget, és szükségessé tették új - az európai normáknak megfelelő - testületi és rendészeti jelleget előtérbe helyező határőrizeti koncepciók kidolgozását. A javaslatot elfogadó kormányhatározat alapján 1990-től megkezdődött a hivatásos határőrizet kiépítése és ezzel együtt a Határőrség szervezetének gyökeres átalakítása. A Határőrség 1990-es évek kezdetén, zömmel katonai módszerek alkalmazásával, sorállománnyal hajtotta végre az államhatár lehetőleg résmentes őrizetét, a határforgalom megbízható, gyors és kultúrált ellenőrzését. A Határőrség őrizte a kijelölt BM-objektumokat, és mintegy 850 fővel építési feladatot hajtott végre. Valamint felkészült a BM „Mozgósítási” időszaki feladatainak biztosítására, és a határvédelemben való részvételre. Jelentős létszámmal segítette a BM szakirányú feladatokat is. f991-ben - a jugoszláv polgárháború kitörése - szükségessé tette akció-, később határvadászszá- zadok létrehozását. Az átalakulással párhuzamosan folyamatosan csökkent a sorállományú határőrök száma. Feladatkörüket először a határátkelőhelyeken, majd a zöldhatáron is hivatásos határőrök vették át. A határvadász századoknál szerződéses és hivatásos határőrök teljesítettek szolgálatot. 1998 áprilisában az utolsó sorkatonák is leszereltek a Határőrségtől. Bővült a Határőrség feladatköre és folyamatosan megszülettek azok a törvények, amelyek már a szervezet részére is szabtak feladatokat. A határvédelmi feladatokat a honvédelmi, az idegenrendészeti feladatokat és jogköröket az idegenrendészeti törvény szabályozta. A rendőrségről szóló törvény egyes részei a határőrök jogkörét is érintették. A törvényalkotási folyamat során A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény teljessé tette a Határőrség tevékenységét szabályozó jogi hátteret. A szervezet nyomozati jogkört kapott az embercsempészés, az úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás, a határjelrongálás, a fegyveres tiltott határátlépés, a jogellenes belföldi tartózkodás bűncselekmények esetén.31 Az 1999. évi - a szervezett bűnözés elleni - LXXV. törvény felhatalmazta a Határőrség bűnügyi szerveit a bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök alkalmazására a szervezett bűnözői csoportok elleni hatékony fellépés ellenében.32 Az 1989-es 18 941 főnyi létszám 1999. augusztus 1-jén 13 700 státusra módosult. Ezzel kellett megvalósítani feladatait. Európa közepén a délkelet-északnyugati irányú nemzetközi migráció tengelyében, alapvetően hivatásos állománnyal, rendészeti és bűnüldözési módszerekkel kell küzdeni az egyre szervezettebbé váló embercsempészet, a közokirat-hamisítás, a nemzetközi bűnözés, a kábítószer-, a fegyver-lőszer-, és a nagy értékű gépjárműcsempészet ellen. A Schengeni Egyezmény után 1990. január 15-én aláírt Schengeni Végrehajtási Egyezmény 1995-ben lépett életbe, és gyakorlatilag a schengeni térségben felszámolta a belső határellenőrzést, áthelyezve a hangsúlyt a külső határokra, ahol meghatározott szabályok alapján történik a beutazás és a bevándorlás ellenőrzése. A személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a biztonsági kockázatok kiküszöbölésére közös szabályokat fogadtak el a vízumpolitika, a menekültügy és a külső határellenőrzés területén. Az egyezmény már továbbfejlesztette a megállapodás elgondolásait, és fő célként megjelenítette azt, hogy a közös határokon megszűnik az ellenőrzés, azon bárki, bárhol, bármely időben átléphet (akár az autópályán, akár egy hegyi ösvényen, akár egy folyó partján sétálva). Ugyanakkor szigorú ellenőrzéshez kötötte a külső határokon átlépő személyeket és tárgyakat, valamint olyan, az országok mélységében kialakítandó ellenőrzési módszerek kialakítását tűzte ki célul, mellyel hatékonyan lehet szűrni az országba bejutott illegális migrációt. A strukturális átalakulás fogalmi szinten is végbement, ma már határrendészetről beszélünk. Ez a mai fogalmaink szerint az államhatárnak rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására, valamint az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozására irányuló tevékenységek 31 1997. évi XXXII. Tv. CD Jogtár. 32 1999. évi LXXV. Tv. CD Jogtár. 148
