Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Szíjártó M. István: Főméltóságok a 18. századi Magyarországon

nádorról kiváló életrajz és hatalmas iratgyűjtés áll rendelkezésre: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Szerk. Mályusz Elemér Bp., 1926.; József nádor iratai. I—III. Kiad. és magy. Domanovszky Sándor. Bp., 1925—1935.; Domanovszky Sándor: József nádor élete. Bp., 1944.; Palatin Josephs Schriften. Vierter Bd. Zgest. und Kommentiert von Sándor Domanovszky. Hrsg, und eingel. von Ferenc Glatz. Bp., 1991. A helytartóról ld: Kulcsár Krisztina: A helytartói státus. Albert szász herceg (1732-1822) kinevezése és évtizedei Magyarországon. = Aetas 2002/1. A nádor (a helytartó vagy az országbíró) elnöklete alatt működő Helytartótanács forrásai a Magyar Országos Levéltár C szekciójában találhatók. Részletes segédlettel kutatható: Felhő Ibolya - Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. Bp., 1961. Működéséről, így a rendi főméltóságok helytartótanácsi működéséről is alapvető Ember Győző monográfiája: Ember Győző: A m. Idr. helytartótanács ügyin­tézésének története, 1724-1848. Bp., 1940. A Kúria levéltárát a Magyar Országos Levéltár O szekciója tartalmazza. A személynök levéltára ebből az 071-082 állagban, a személynöld széké az 085 jelzetű állagban található, A tárnoki levéltár szintén az O szekció része a tárnoki szék irataival egyetemben: 092-0104. Ld: Veres Miklós: A tárnoki hatóság és a tárnoki szék, 1526-1849. Bp., 1968. A bírósági levéltárak kutatásához a Vass Előd által összeállított repertórium ad segítséget: Bírósági levéltárak. Repertórium. Összeáll. Vass Előd. Kézirat. Bp., 1988. A nádor és a személynök diétái szerepléséhez, illetve általában a rendi országgyűlés működéséhez ld: Szíjártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés, 1708-1792. Bp., 2005. A bán működésének rekonstrukciójához felhasználhatóak a szábor publikált dokumentumai: Zakljucci hrvatskog sabora 1631-1758.I-VII. Összeáll, és szerk. Josip Buturac stb. Zágráb, 1958-1970. Jó forrás a bánok tevékenységére Pálffy János és Erdődy György kiadott levelezése: Jedlicska Pál: Eredeti részletek Gróf Pálffy család okmánytárához 1401-1653 s Gróf Pálfíyak életrajzi vázlatai. Budapest, 1910. ld: Palugyai Imre: A Kapcsolt-Részek történelmi- s jog-viszonyai Magyar-országhoz. Pozsony, 1863. A Kamara rendkívül szerteágazó levéltárát a MOL E szekciója tartalmazza. Kutatásához: A Magyar Kamara archívuma. Repertórium. Összeáll. Maksay Ferenc. Kézirat. Bp., 1975. és Magyar Kamarai Levéltár. Repertórium. 1-2. Összeáll. Fábiánná Kiss Erzsébet. Kézirat. Bp., 1973. Hivataltörténetét 1.: Nagy István: A Magyar Kamara, 1686-1848. Bp., 1971. A Kancellária levéltárát a MÓL A szekciója tartalmazza 1770 előtti és 1770 utáni megosztásban. Kutatásához: Magyar Kancelláriai Levéltár. Repertórium. Összeáll. Bélay Vilmos. Kézirat. Bp., 1973. Ami konkrétan a kancellárokra vonatkozó kutatásokat, vagy akár általában a kancellária működésére vonatkozó kutatásokat illeti, a szisztematikus feltárás fájó hiányára tudunk csak rámutatni. Mind általában a főméltóságokra, mind a főispánokra kutatás kiindulópontjául érdemes Fallenbüchl Zoltán archontológiai listáiból kiindulni. A Lendvay Márton-féle méltóságkönyv bővített közlése: Ma­gyarország főméltóságai. Az udvari méltóságok archontológiája. Összeáll, bev. Fallenbüchl Zoltán. Bp., 1988. A főispánok névsora: Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai, 1526-1848. Bp., 1994. Az örökös főispánság kérdéséhez ld: Hajnik Imre: Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. Bp., 1888. A főispán és a vármegye viszonyához ld: Szíjártó M. István: Nemesi társadalom és politika. Tanulmányok a 18. századi magyar rendiségről. Bp., 2006. A rendi főméltóságok 18. századi társadalomtörténetéhez: Kállay István-Pandula Attila: A vezető elit családi kapcsolatai Mária Terézia korában = Turul. 1992. 18-26. és Cserpes Tünde-Szijártó M. István: Nyitott elit? A magyar főméltóságok a 18. században = Századok. 2010. 1225-1261. Egyes pályafutások biográfiai feltárásra is kerültek: Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karriert galánthai Fekete György életútja. Vázlat egy készülő életrajzhoz = Századok. 2006/6. 1519-1529.; Móricz Pé­ter: Batthyány Lajos (1696-1765). Körmend, 2005.; Pruzsinszky Sándor: Örményi József. Bp., 1990.; Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal: Hivatalnok és főnemes a XVIII. században. Gödöllő, 1996. És kitekintéssel a kamaraelnöki pozíciót többször is betöltő Erdődy család 18. századi történetére: Benda Borbála: Az Erdődy család 17. századi genelógiája = Turul. 2007/4. 109-126.

Next

/
Oldalképek
Tartalom