Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)

Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. I. rész

azon morfondírozni, helyes volt-e a kezdet, egyetlen cél marad, a végsőkig védelmezni a hazát.31 A felszólalás velejét másnap Somogy vármegye mindkét napilapja32 leközölte.33

Az erdőcsokonyai honatya a továbbiakban is aktív maradt. Az április 28-i országos ülésen példának okáért egymás után két interpellációt is elmondott. Először a földmívelésügyi minisztertől kért felvilágosítást a rekvirált lovak és fogatok árának katonai hatóságok általi késedelmes kifizetésének okáról, majd a honvédelmi minisztertől tudakolta, hogy az egyes katonai hatóságoknál miért tér el a közkatonáknak nagy gazdasági munkák (szántás, vetés, kaszálás, aratás, cséplés) idején juttatott 14 napos szabadság engedélyezésének gyakorlata.34 A kisgazdavezér kérdéseivel a vidék mindennapi küzdelmére igyekezett ráirányítani a kormányzat figyelmét. A rekvirált lovak, felszerelések árát és a munkáskezet ugyanis nem nélkülözhették a magyar gazdaságok, amelyek ekkor már három ország (Magyarország, Ausztria és Németország) ellátását biztosították.

Az 1915. április 28-i országos ülésen döntés született a Képviselőház 1915. június 21-én lejáró mandátumának meghosszabbításáról. Az 1915. évi IV. te. - kizárva a világháború alatti általános választások lehetőségét - az országgyűlés megbízatását - „a háborít kényszere miatt" - a békekötést követő hatodik hónap végéig kiterjesztette.

Az április 19-től május 26-ig tartó ülésezési ciklus alatt hangsúlyozottan került terítékre a választójog kérdése. Április 29-én Rakovszky István (Katolikus Néppárt) indítványt nyújtott be a harctéren katonai szolgálatot teljesített, 20 éven felüli férfiaknak adandó választójog érdekében, ám a 1 láz többsége elvetette a javaslat tárgyalás alá vonását.35 A következő országos ülésen (1915. május 3-án), a felhatalmazási (indemnitási) törvényjavaslat36 tárgyalása alkalmával, gróf Károlyi Mihály - Tisza lemondásának követelése mellett - már a háború után szükségszerűen bevezetendő általános választójogról értekezett.37 38

A költségvetés pótlására hivatott felhatalmazási törvényjavaslat vitája több ülés napirendjén is szerepelt. Május 4-én - ellenzéki képviselőtársaihoz hasonlóan - Zboray Miklós is elutasította a javaslat megszavazását. Az indemnitási javaslat vitája közben a szónok által élvezett témaválasztásbeli szabadságot kihasználva, miután támogatásáról biztosította párttársa, Rakovszky István választójogi javaslatát, a néppárti honatya a cenzúra érthetetlen eljárásait állította pellengérre. Nézete szerint a cenzorok az ellenzéki újságok cikkeinek felülvizsgálatakor szigorúbban járnak el, mint például a magyarországi román lapok esetén, amelyek számos alkalommal izgattak a magyar állameszme ellen. Felháborítónak nevezte továbbá, hogy egyes ellenzéki hírlapok nem közölhették a háborús helyzet zavarosában halászók (,bukott hadiszállítók, élelmiszerhamisítók'’) visszaéléseit leleplező írásaikat.33

31 Uo. 303 - 304. p.

32 A vizsgált időszakban, Somogy vármegyében két napilap jelent meg: a Somogyi Hírlap és a Somogyvármegye. Az 1904. április 28-án indult Somogyi Hírlap 1914 - 1916-ban ji becsületes polgári demokrácia" lapjaként címkézte ön magát. U háború orkánja." SÍI. 1915. jan. 3. 4. p.) A fenti időkeretben a Somogyi Hírlap semmiképpen sem tekinthető a függetlenségi ellenzék somogyi sajtóorgánumának, sőt a lap leginkább a kaposvári szociáldemokraták felvette problémák nyilvánosság elé vitele terén jeleskedett. Az első ízben 1905. június 1-jén megjelent Somogyvármegye a világháború első éveiben gróf Tisza István és a Nemzeti Munkapárt politikai irányvonalát hirdette. 1914-ben a Somogyvármegye 3600, a Somogyi Hírlap 1400 példányban került ki a nyomdákból. (Paál László: Somogy megye sajtója 1891 - 1918. In. Somogy megye múltjából 27. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1996, SML. 184. p.) Mindkét napilap támogatta a Tisza-kormány intézkedéseit, s elismeréssel írtak a vármegyei közigazgatás háborús erőfeszítéseiről is. A vármegyeszékhely önkormányzata munkájának megítélése terén azonban markáns különbség mutatkozott: a Somogyvármegye Kaposvár vezetését dicsérő cikkeivel szemben, a Somogyi Hírlap gyakorta számolt be a városban tapasztalható visszásságokról. A háború idején a somogyi választókerületek országgyűlési képviselőinek tevékenységéről mindkét újság - teljesen ellentétesen a szarajevói merénylet előtti időszak gyakorlatával - igen ritkán és igen kis terjedelemben, kommentárok nélkül számolt be.

33 ,A kisgazdák és a háboní. Szabó István beszéde a parlamentben." Svm. 1915. ápr. 29. 3. p.; ,A kisgazdák a háborúban. Szabó István beszéde." Síi. 1915. ápr. 29. 2 - 3. p.

34 KN. XXVI. köt. 395 - 4(X). p.

35 Uo. 403 - 405. p.

36 Az indemnitási törvényjavaslat elfogadása állami költségvetés nélküli helyzetben biztosított felhatalmazást a pénzügyminiszternek, hogy az állam bevételeiről és kiadásairól az előző évi költségvetés korlátain belül - rögzített határideig, általában egy negyedévig - intézkedjen. Mivel minden egyes felhatalmazási törvényjavaslat feletti képviselőházi döntés tulajdonképpen a kormány sorsáról rendezett bizalmi szavazásnak számított, a javaslat tárgyalásakor a költségvetés tárgykörén kívül eső kérdések is a Ház elé vihetők voltak. Jean Bérenger- Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 1608 - 1918. Bp. 2008, Napvilág K. 345 - 346. p.

37 KN. XXVI. köt. 409 - 415. p.

38 Uo. 469 - 473. p.

59