Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. I. rész
SOMOGYI HONATYÁK SZEREPLESE A KÉPVISELŐHÁZBAN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT I. RÉSZ NÜBL JÁNOS Jelen tanulmány a Somogy Megyei Levéltár 2008. évi évkönyvében „Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között” címen megjelent közlemény1 folytatása. Dolgozatunkban a szarajevói merénylettől Ferenc József haláláig követjük a Somogy vármegyei választókerületek képviselőinek2 törvényhozási szereplését. A szarajevói merénylettől Ferenc József haláláig A szarajevói merényletet követő első ülésnapon (1914. június 30-án) a Képviselőház - eredeti napirendjét mellőzve - Ferenc Ferdinand és hitvese halála feletti részvétnyilvánításra gyűlt össze. Beöthy Pál házelnök gyászbeszéde után, a kormány nevében - a Bécsben tartózkodó gróf Tisza István miniszterelnök helyett - Teleszky János pénzügyminiszter, a Nemzeti Munkapárt nevében gróf Khuen-Héderváry Károly, az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt nevében gróf Apponyi Albert, az Országos Alkotmánypárt nevében gróf Andrássy Gyula, a Katolikus Néppárt nevében gróf Zichy Aladár, a horvát képviselők nevében báró Rajacsich József, a Román Nemzeti Párt nevében Pop Cs. István, a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt nevében Szabó István3, a Polgári Demokrata Párt nevében Vázsonyi Vilmos, az Országos Keresztényszocialista Párt nevében pedig Giesswein Sándor fejezte ki részvétét.4 A Gazdapárt elnöke igen furcsa részvétbeszédet mondott. Miután a kisgazda-társadalom nevében kinyilvánította együttérzését az uralkodóház felé, kifejtette, hogy „a népnek tömege” nem államfők legyilkolása útján igyekszik a maga céljait elérni. Véleménye szerint, a politikai merényletek elkövetői „sajátságosán leginkább a tanultabb osztályok soraiból kerülnek ki”, tehát e társadalmi rétegek körében kell „kiküszöbölni ezeket a törekvéseket." Szabó István kifejezte abbéli reményét is, hogy talán e fájdalmas esemény által a magyarság és az uralkodóház közelebb kerülhet egymáshoz. A Nagyatádi választókerület képviselője gyászbeszéd helyett politikai szónoklatot mondott, amelyben visszaköszönt állandóan ismételgetett elképzelése a társadalmi rétegekre eltérően nehezedő politikai felelősségről. Nézete szerint, a forradalmi szellemtől mentes „alacsonyabb néprétegeket" mindig a felettük állók „viszik táncba”, tehát az uralmat gyakorló vagyonosabb, tanultabb rétegeket terheli az egyedüli felelősség minden esetleges társadalmi felfordulásért.5 A Ház a „júliusi válság” lázas diplomáciai aktivitás jegyében telő heteiben is ülésezett. A korábban napirendre tűzött törvényjavaslatok - például a törvénykezési illeték felemelését célzó tervezet - tárgyalása rendben folyt, viszont az ülésezés látszólagos nyugalmát interpellációk törték 1 Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között. In. Somogy megye múltjából 39. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2009, SML. 93 - 114. p. 2 Csurgói választókerület: Novák János (48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt), Kaposvári választókerület: Nagy Ferenc (Nemzeti Munkapárt), Lengyeltóti választókerület: Kapotsfv Jenő (Függetlenségi Kossuth-párt), Marcali választókerület: Zboray Miklós (Katolikus Néppárt), Nagyatádi választókerület: Szabó István (48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt), Somogyszili választókerület: Hegyi Árpád (Függetlenségi Kossuth-párt), Szigetvári választókénilet: Herczegh Sándor (48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt), Tabi választókerület: Szupits Dezső (Nemzeti Munkapárt) 3 Szabó István első világháború alatti képviselői lázi működésének vizsgálatakor megkerülhetetlen tanulmány: Király István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom miniszteri székéig. I. In. Agrártörténeti Szemle, (a továbbiakban: Agrártört. Sz.) 1971/3 - 4. 422 - 453. p. 4 Képviselőházi Napló 1910- 1915. (továbbiakban KN.) XXV. köt. 7 - 12. p. 5 Uo. 11. p. 55
