Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)

Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. I. rész

meg. Július 8-án, 15-én és 22-én a nagyobb ellenzéki pártok vezérszónokai a Bosznia-Hercegovina székvárosában történt merénylet előzményeivel, valamint az „(Mentát" várható külpolitikai következményeivel kapcsolatosan tettek fel kérdéseket a miniszterelnöknek. Egyes honatyák - például a néppárti Rakovszky István6 és Szmrecsányi György7 - a politikai gyilkosság Belgrádba vezető szálaira hivatkozva, Szerbiával szemben erélyes fellépést sürgettek.

1914. július 24-én a miniszterelnök a Képviselőházban is bejelentette az előző nap Szerbiának küldött ultimátum tényét.8 Tisza beszámolójára reagálva, gróf Andrássy Gyula kijelentette, „hogy a szövetkezett ellenzék hazafias kötelességét azon nagy ellentét ellenére, amely elválasztja a magyar kormánytál és amely, sajnos változatlanul fenmarad,” mindenben teljesíteni fogja.9 A Szerbiának küldött hadüzenet bejelentésekor (1914. július 28-án), az „összes ellenzéki pártok” nevében gróf Apponyi Albert tett hitet a politikai ellentéteket áthidaló nemzeti összefogás szükségessége mellett. Az ülésezést elnapolták, s a honatyák azzal a vággyal a szívükben tértek haza, hogy egy győztes háború után, minél hamarabb újra gyakorolhassák törvényhozói jogosítványaikat.10

A somogyi honatyák 1914 júliusában, a külpolitikai válság kérdéseiben nem nyilvánítottak véleményt a Házban. Két gazdapárti képviselő viszont a törvénykezési illeték emeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása idején többször is szólásra emelkedett. Szabó István (július 9-én11 és 23-án12) és Novák János (július 22-én13 és 23-án14) nem csak, hogy nem támogatták az emelés gondolatát, egyenesen a községbírói bíráskodás15 teljes illetékmentességét követelték.

Valószínűsíthető, hogy az országgyűlési képviselők 1914 júliusában felkeresték választókerületeiket, s ott tájékoztatást adtak a kialakult politikai helyzetről. Példának okáért, Novák János a szarajevói merénylet előzményeit és várható hatásait július 12-én Csurgó piacterén taglalta.16 Vele ellentétben viszont a kaposvári MÁV főműhely felépítése kapcsán rendezett ünnepségre érkező Nagy Ferenc július 6-án, Kaposváron egy mondat elejéig sem tért Id a külpolitikai történésekre.17

Mivel a háború nem ért véget néhány hét alatt, a magyar kormány hatalmi pozíciójának erősítése érdekében, újra összehívatta a királlyal a Képviselőházat. A budapesti kormányzat a háború idején - „a politikai élet és a közigazgatás háborús átállításában alapvető szerepet játszó” magyar kivételes törvény (1912. évi LXIII. te.) jóvoltából - nem engedett át intézkedési jogokat polgári ügyekben a katonai hatóságoknak, sőt ő maga jutott kibővített jogosítványokhoz. Ez az állapot azonban a hadsereg-főparancsnokság és a magyar kormány között konfliktusokat eredményezett. A legmagasabb katonai vezető szerv pressziói ellenében, a magyar kormány a Képviselőház felhatalmazásának erejére támaszkodott. A magyar kormányfők a háború alatt 8 alkalommal terjesztettek jelentést a Ház elé a kivételes törvény felhatalmazása alapján született rendelkezésekről, így a kormányzat rendeletekben testet öltő, a hátország nyugalmát és a nemzetgazdaság militarizálását biztosító intézkedései, utólagosan ugyan, de a törvényhozás asztalára kerültek.18

6 Uo. 124-126. p.

7 Uo. 320 - 338. p.

8 KN. XXVI. köt. 156 -157. p.

9 Uo. 157. p.

10 Uo. 191 -193. p.

11 KN. XXV. köt. 157 - 162. p.

12 KN. XXVI. köt. 138 - 139. p.

13 Uo. 19 - 20. p.

14 Uo. 128,146. p.

15 A bíróságokat tehermentesítő, nem bírósági szervek által végzett, egyszerűsített igazságszolgáltatási eljárás. A községbírói bíráskodás bevezetéséről az 1877. évi XXII. te. rendelkezett. Hatálya alá tartoztak az ún. kisebb polgári peres ügyek (kisebb összegű pénzkövetelések) és az ún. mezei rendőri kihágások (kisebb értékben elkövetett termény- és falopás, tiltott helyen legeltetés, engedély nélküli vadászat, gondatlan tűzokozás, utak és hidak gondatlan megrongálása, ragályos állatbetegség terjedésének gondatlanságból történő elősegítése). A községbírói bíráskodást városokban egy jogvégzett tisztviselő, nagyközségekben a községi bíró, a jegyző és egy képviselőtestületi tag, kisközségekben a községi bíró és két képviselőtestületi tag alkotta tanács végezte.

16 ,A csurgói képviselő beszámolója.” Somogyvármegye. (a továbbiakban: Svm) 1914. júl. 14. 4. p.

17 „Kaposvár örömnapja. Megkezdték a műhely építését.” Somogyi Hírlap, (a továbbiakban: SH) 1914. júl. 7. 1-2. p.; ,A város örömnapja. Bankett a Koronában. SH. 1914. júl. 8. 1. p.; ,JSIagy Ferenc dr. látogatásai. A képviselő a kereskedők és iparosok közt." SH. 1914. júl. 8. 2. p.

18 Galántai József: A háborús állam. A „kivételes hatalom” kodifikálása és alkalmazása 1914 - 16-ban. In. A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránld György. Bp., 1981, Tankvk. 195 - 222. p.

56