Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)

is megtehetném, hiszen élénk emlékezetemben él a 75 év előtti város), de inkább ott folytassam, hogy bár a fejlődésben még nem állt meg, ennek ellenére még ma is kiütközik itt-ott a kisváros sok jellegzetes vonása s ha egyben-másban nagyvonalúbb város képét is mutatja, alapjában véve hasonlít a mutáló hangú, megnyúlt kamaszhoz.

Az akkori Kaposvárnak több jellegzetessége is volt. Elsősorban hadd említsem meg, hogy nem sokkal a századforduló előtt nyílt meg a kaposvár-fiumei vasútvonal. Ennek megépítése Kaposváron szükségessé tette egy vasúti felüljáró létesítését a kocsik és egy másikat a gyalogosok részére. Mert addig Donner János serfőző mester városrésze, a Donnerváros, a Deák-térnél (ma Petőfi-tér) lévő sorompón keresztül közlekedett a város többi részével. A vasúti „nagyhíd” és „kishíd” megalkotásával ez a sorompó megszűnt, de megmaradt továbbra is a mai Hősök-ligete31 és a Városi Színház32 helyén elterült Gabonapiac, amelynek egyik felén gabonát, a másikon állatokat árusítottak s a térség közepén volt a dísztelen „Mázsaház” városi kezelésben.

Sok mellett a fő jellegzetessége azonban Kaposvárnak az volt, hogy mint a falusi települések általában csak egyetlen hosszú utcából állott. Ez a hosszú utca keletről Kaposszentjakab, illetve Toponár felől jött be a nagy faluba s annak fő útvonala volt a Fő utca-Kossuth tér- Korona utca (ma Ady Endre) Berzsenyi-utcán keresztül a Vörös keresztnél szárnya indult Kaposfüred felé, de a fő vonala a Kanizsai utcán haladt a város, Nagykanizsa felé s így tulajdonképpen a Pécs-Nagykanizsa vonal mentén terült el. Jellemzően ennek a hosszú fő utcának két oldalán helyezkedett el minden, ami városias jelleget kölcsönözhetett a településnek: a kórház, a megyeháza, a plébániatemplom, az iskola, a városháza, a Korona, Erzsébet és Fiume kávéház és szálloda, de itt voltak az akkori városszobrok is, mint Szent Kristóf, Szent Nepomuk, Szentháromság, Szűz Mária, aztán minden sarkon egy-egy kereszt, közben pedig sűrűn a kocsibeszálló vendéglők és korcsmák, hivatalok és intézmények. Tulajdonképpen ez az egy hosszú utca volt maga a város s ezen a vonalon épült az a pár emeletes ház is, amely a városiasságot kölcsönözte. De rendes kocsiútja és gyalogjárója nem volt, csupán keskeny téglajárda, aminek bizony megvolt az a kellemetlensége, hogy eső után tégláról-téglára lépkedhettek a járókelők, mert különben a téglaközökből felfröccsenő agyagos sár nyakig összesározta őket. Én még emlékezem arra az időre, amikor az akkori Esterházy- (ma Bajcsy-Zsilinszky) utcában a kocsik agyig érő sárban bandukoltak. Persze csak akkor, amikor dolguk volt a mezőváros, a granárium és a Vár utcában elterülő uradalom között, mert különben azon az elhagyatott vidéken kocsi nem igen járt, gyalogos pláne nem, hiszen arrafelé csak bozót, csalit volt, háznak még nyomát sem lehetett volna felfedezni. Ha fogatok végighaladtak, akkor azok rendszerint cammogó ökrös fogatok voltak, mert a mély sarat a lovak nem bírták, de meg az uradalomnak főként ökrös fogatai voltak.

Végig a fő útvonalon emeletes épület csak pár volt. A régi kórházépület, amit még Czindery László alispán emeltetett 1840-ben, az 1906-ban emelt iskola, az 1832-ben épített impozáns vármegyeháza, az 1832-ben felépített „A haza Ids polgárainak” fiúiskola, a Bankosoknak33 Csokonai Vitéz Mihály által is megénekelt „Dorottya-ház” s még 3-4 emeletes épület, hozzá az emeletes gimnázium (később pénzügyigazgatóság)34, a karcsú városháza, az Erzsébet- (ma Noszlopy Gáspár) út pár emeletes épülete, a Korona-szálló sárga egyemeletes tömbje Geiszier Nepomuk János vaskereskedésével,35 a r. katolikus plébániaiak, az apácák rendháza és a Korona (ma Ady Endre) utca pár háza. íme, ez jelentette akkoriban Kaposvár emeletes épületeit.

Kaposvárnak a fentiek szerint műemlék épülete alig van. Érthető örömmel fogadta dr. Kaposváry György polgármester a Szokola-berek egyengetésénél felszínre került, az egykori Kaposújvár vármaradványait.36 Ki is ásatta, s így napvilágra kerültek a várfalak és két donjon (várbástya), a fennen hirdetve régmúlt idők dicsőségét és a várnak szégyenteljes módon török kézre kerülését. A feltárt

31 Ma Színházpark.

32 Ma Csiky Gergely Színház, melynek átadására 1911-ben került sor.

33 A Mezőgazdasági és Ipari Rt. (MIR) városszerte közismert elnevezése.

34 1951-től változó neveken élelmiszeripari képzést folytató középiskola. Az épületet 2008-ban elbontották.

35 A Geiszler családról lásd! Egy kisvárosi vaskereskedő család három nemzedéke: a kaposvári Geiszlerek (1884-1952) In. Családok, családfák, generációk. Szerk. Bana József - Katona Csaba. Bp.-Győr, 2007. [2008] 69-84. p.

36 A kaposvári várról legújabban lásd! Magyar Kálmán: A kaposvári vár területén végzett legújabb régészeti kutatások eredményei. In. Somogyi Múzeumok Közleményei. 16. Kaposvár, 2004. SMMI. 187-222. p.

87