Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
SZŐLLŐSY FERENC VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR BIZALMAS JEGYZETEK A RÉGI KAPOSVÁRIAKRÓL ÉS SOMOGYIAKRÓL. Bevezető Már az elején bevallom, hogy a régi Kaposvárról és kis részben a régi Somogyról akarok írni, pontosabban fogalmazva az 1900-1945-ös idó'szakról, amely elég távol van ahhoz, hogy elfelejtsük és elég közel ahhoz, hogy ne felejtsük el.14 Ezek a bizalmas jegyzetek megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk, pláne annak a szemével, aki benne élt ebben a korban, sőt annak maga is részese, sőt itt-ott tevékeny szereplője volt.15 Elárulom tehát, hogy benne éltem abban a korban, magam is részt vettem mindkét világháborúban, sőt tetéztem még egy budapesti ostrommal is, hát közvetlen emlékeim vannak a fél évszázadról, szereplői mind személyes ismerőseim voltak, s ha ma már legtöbben el is távoztak az élők sorából, emlékezni akarok róluk, mint emberekről, és felidézni szeretném nagy vonásokban cselekedeteiket is, amint a túlélő emlékezik a kortársakról erényeikkel és - hibáikkal. Ez az írás egyáltalán nem törekszik teljességre, inkább kútforrásul szolgálhat későbbi utódoknak, igyekszik megrajzolni ezt a kort s a benne élt embereket, mellékesen megfesteni az akkori városképet. Mondom, teljességre nem törekszik, ahhoz több kötetre volna szükség. Mert ha már erről a témáról írok, törekvésem az, hogy elsősorban nem is a holt tárgyakat, a várost, az utcákat, a házakat és a megyét ismertessem, még ha a szülőföld szeretete eltéphetetlen szálakkal is ideköt, hanem elidőzzem a kor embereinél és cselekedeteiknél, okulásul és szórakozásul szolgálva késői utódoknak. Szerintem az akkor élt emberek szájából egy-egy tréfa, esetleg komoly megjegyzés, vagy ténykedéseikben egy-egy cselekedet többet mond róluk, mint a legrészletesebb leírás is. Tehát olvasmányosan szándékozom bemutatni azt a kor, amely az Osztrák-Magyar Monarchia „aranykorával” kezdődött és a két világháborún, országcsonkításon át eljutott 1945-ig, az ország szociális felszabadulásáig.16 Onnan kezdve későbbre vár a város történetének megírása. Szerző Fölszállott a páva... Nagykanizsa alatt, de somogyi területen, annak is a nyugati csücskében, a 250 méteres Magasd- hegy dimbes-dombos vidékén, a Belezna-Nemespátró-Liszó háromszög közepén búvik a kis Surd községecske. Való igaz, körjegyzőségi székhely volt annak idején, a régi békebeli világban. No, nem nagysága miatt, hiszen csak 1040 színmagyar lelket számlált", (pedig a kör legnépesebb községe volt 14 A kézirat a rendelkezésre álló információk alapján 1969-70-ben készülhetett. Kanyar József, egykori levéltár-igazgató 1999- ben úgy emlékezett, hogy Szőllősy Ferenc egyszerűen,beállított hozzá” valamikor az 1970-es évek elején, két kéziratával. Az egyik kézirat a Szerbek Dél-Somogyban címet viselte és Szőllősy 1921-22-ben készített interjúi, illetve a Gönczi Ferencnek, akkoriban Somogy vármegye m. kir. tanfelügyelőjének Szőllősy számára átadott félhivatalos és hivatalos iratain alapult. A másik kézirat a jelen visszaemlékezésgyűjtemény volt. 15 Szőllősy e helyt igen finoman utal saját szerepére az 1945 előtti somogyi közéletben. Valójában, mint az MTI irodavezetője, majd a megye legolvasottabb - általában kormánytámogató - lapjának szerkesztőjeként gyakorlatilag teljes rálátása volt a társadalmi-politikai életre, azzal pedig, hogy milyen híreket közvetített a térségről, illetve, hogy mely nézeteknek adott hangot előbb a Délmagyarországban, majd a Somogyi Újságban, a helyi közélet megkerülhetetlen figurájává tette. 16 Mint már utaltunk rá, Szőllősy 1945 előtt egyértelműen kormánytámogató lapot szerkesztett, politikai világképe egykori újságírói tevékenysége alapján egyértelműen a bethleni konszolidáció világképéhez kötődött. Később, a második világháború alatt, a Somogyi Újság a hivatalos - így egyre inkább a konzervatív politikai viágképtől jobbra elhelyezhető társadalmi-politikai radikalizmus - szócsöveként is működött. E körülményeket figyelembevéve a szerzőnek az „ország szociális felszabadulására” vonatkozó kitétele arra utal, hogy írását publikálni kívánta és igyekezett igazodni az 1970-es évek hivatalos politikai frazeológiájához. * Sipos György: Somogy vármegye Kislexikonja 50. oldal 83
