Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
rendszerint a körjegyző székhelye), hanem a felsorolt községek sorában elfoglalt központi fekvése miatt. Erdős vidéken fekszik, jól megbújva a rengeteg sűrűjében és békés életet is élhetett volna, ha... De hát a hadak útján fekszik és így 1565-ben a török kincstári fejadójegyzék szerint csak két ház volt benne. 00 Közel 300 évvel később, 1848-ban, az átvonuló horvát hadak három ízben is felégették,000 a falu lakói elbujdostak, az osztrákok ellen pedig szegénylegényekként harcoltak és szenvedtek. Miért mondtam el mindezt? Csak azért, mert ebbe a kis világvégi falucskába tévedt be Kodály Zoltán és ráakadt egy régi magyar népdalra: Fölszállott a páva V ármegyeházára, Sok szegény legénynek Szabadulására. Azóta világhírre vergődött ez a kis szerény magyar népdalocska. Kodály Zoltáné az érdem feltárásáért, de Surdé a dicsőség megőrzéséért. Ebből a Ids többszörösen felperzselt községből annak idején a férfiak elbujdostak köröskörül az erdőségekbe, szegénylegénységre adták fejüket és az 1867-es kiegyezésig kuruc elődeikként ld-ldcsapva a rengetegből fosztogatták a gazdagokat és irtották az osztrákokat, így szerezve meg a faluban hagyott családnak a mindennapi betevő falatot.20 Persze, a császári hatalom pusztította a szegénylegényeket, ahol csak tehette. Bekerítgették az erdőket, tűzharcba keveredtek a bujdosókkal, de rendszerint olyankor csaptak le rájuk, amikor tábortűz mellett szegényes eledelüket kotyvasztották. Ilyenkor aztán nem volt kímélet és irgalom, a főkolomposokat az első fára felhúzták, a többieket meg bekísérték a vármegyeházára. Én még láttam a vármegyei börtönt, amelyben annyi szegénylegény raboskodott. A szegénylegénység a kiegyezéssel nem szűnt meg, persze, parancsszóra. Tartott az még jó darabig, de... Fölszállott a reménység gyönyörű pávája, az ékes-díszes madár a vármegyeházára és a benne raboskodók úgy hitték, hogy sok szegénylegény szabadulására terítette szét gyönyörűséges tollazatát. Hogy miért a vármegyeházára szállt? Mert abban működött a bíróság és annak az épületnek a homlokzatán díszelgett a reményt adó felírás: A „Közjónak”. És ami a fő szempont: abban raboskodtak a szegénylegények. A ldsbűnösök a megfelelő eljárás lefolytatása után meg is szabadultak, ám könnyű volt nagybűnösnek kihirdetni a vármegyeháza börtönében reménykedő, színmagyar szegénylegényeket. Vitték is hosszú sorokban őket Theresienstadtba, a brünni Spielbergbe, vagy Kufsteinbe örök vasra, halálig tartó rabságra a magyar férfiakat.21 Nagyon boldog lehetett, akit az osztrák hadseregbe soroztak be és cipelték Lombardiába 12 esztendős katonáskodásra, leveretni velük az olasz szabadságharcot. A páva-dal tehát azt a reményt fejezte ki, hogy a mese csodálatos madara hozza a sok szegénylegény szabadulását. Ebben reménykedtek a börtönökbe zártak, hasztalan azonban, mert a császári hatalom ezúttal sem tartotta be szavát. Hasztalan volt az ígéret és hasztalan volt a reménykedés, csehországi börtönökben és a Pó síkságon elszenvedett 10-12-20 évi raboskodás és katonáskodás során folyt az irtó hadjárat a magyarok ellen. A statisztikai adatok igazolhatják, ezekben az évtizedekben mennyivel csökkent a magyarság száma.22 De visszatérve az előző gondolatra, én még láttam a megénekelt vármegyeházi börtönt. 1831- ben épült a Teleki- (mai Tanácsház-)23 utcában a mostani Rippl-Rónai Múzeum és a Kaposvári Állami Levéltár előtti téren.24 Nagyon jól emlékszem, hogy téglajárda húzódott előtte. Földszintes, hosszú, otromba, egyszerű épület volt, fehérre meszelt fala mindenkor piszkosan szürkés volt, mint 00 Dr. Csánld Dezső: Somogy Vármegye Monográfiája 151. oldal Ugyanott. 20 Szőllősy itt összemossa a két világháború közötti romaticizáló nemzeti propaganda által magasan értékelt kuruc hagyományt a betyárvilággal. Ebben minden bizonnyal szerepe volt jó ismerősének (talán barátjának is mondhatnánk), Gönczi Ferencnek, ki a Somogyi betyárvilág című művében egyrészt először tett kísérletet a törvényen kívüliek társadalmának bemutatására, másrészt művét áthatotta egyfajta romantikus, mindenféle alapot nélkülöző nézőpont is. 21 Szőllősy összemossa az 1848-1849-es szabadságharc megtorlásaként alkalmazott ítéleteket a betyárromantikával. 22 Egyértelmű túlzás, ami azonban jól tükrözi a szerző nacionalista világképét. 23 Ma újra Teleki utca. 24 Ma Rippl-Rónai tér. 84
