Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Gáspár Ferenc: A kaposvári közkórház történetének 1922-1930 közötti eseményei. (Egy döntési folyamat dokumentumai Kaposi Mór Oktató Kórház Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményében)
A kaposvári kórház történetében ilyen hatékonyan megvalósuló orvos-szakmai kontrollra csak jó negyven évvel később, a kórház-rekonstrukciónak nevezett program kivitelezésének egyes szakaszaiban, Bodosi Mihály nevéhez köthetően tudunk példát említeni.40 1928 végére tető alatt állott az épület, a falakban a villany- és vízvezetéket is elhelyezték, de ezzel a fontkölcsön el is fogyott, a munkálatok leálltak. Lamping és Vetter azon a véleményen volt: annak ellenére, hogy a szülészet fűtését biztosító gőzmennyiséget termelő konyha építése is abbamaradt, a szülészet építését nem szabad felfüggeszteni, hanem fűtését önálló kazánokkal kell megoldani. A történések most következő bemutatásánál - tekintettel arra, hogy a kórház irattárában a kérdéses eseményről dokumentumok nem lelhetők fel - kizárólag Vetter visszaemlékezésére támaszkodhatunk. A kormány a munkanélküliség terheit enyhítendő közmunkaprogramra 30 millió pengőt szavazott meg, melynek „szétosztását dr. Szász Lajosra, a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium költségvetési osztályának vezetőjére bízta. A szülész főorvos Vettert [Betoldás tőlem. G. F.] gyerekkori, meleg barátság fűzte dr. Szász Lajoshoz. Így közvetlenül és a legrövidebb úton terjeszthette elő kérését, hogy a szülészet befejezéséhez szükséges 200.000 pengőt a megye rendelkezésére bocsássák. Az indoklást, hogy bár nem a szó szoros értelmében vett ínségmunkáról van szó, de annál még értékesebb segítségről, mert a pavilon befejezésével nem csak sok ember jut munkához, hanem sok szülőnőn és asszonyon segítünk olyan egykés megyében, mint Somogy, elfogadták - a pénzt megkaptuk. Mikor ezt a főorvos bejelentette, az alispán kinevette. De mikor a hivatalos írás megjött, büszkén jelentette az alispán: a közmunkák sürgős megindítása céljából a Belügyminiszter a kaposvári közkórház befejezésére 200.000 pengő állami támogatást engedélyezett [...], mely összeget az újonnan épült szülészeti pavilon üzembe helyezésére fordítja.’’41 Az időközben hivatalba lépett új alispán, Stephaich Pál további lépéseket tett a többi félbemaradt építkezés befejezése érdekében. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszterhez írott — eredménynyel járó - kérelme idézhető: „Kegyelmes Uram! Nagy méltóságod 120.617/1928 számú rendeletével a kaposvári közkórház központi és főző és mosókonyha, valamint a szülészeti pavilion gépi és orvosi felszerelésére előirányzott költségek redukálását rendelte el, a hivatkozott rendelet értelmében a legnagyobb pontossággal és részletességgel összeállított 1 drb. műszaki leírást, 9 drb. költségvetést, 8 drb. rajzot és 2 drb. versenytárgyalási hirdetményt amikor tisztelettel felterjesztem, legyen szabad a kaposvári közkórház eddigi állapotát ismertetnem. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága 12.149/1926 kgy. számú intézkedésével még 1926. májusában elrendelte 1./ központi főző és mosókonyha, 2./szülészeti pavilion építését, 3./ a fertőző beteg pavilion emeletének megépítését és szemészeti pavilion átalakítását, a kórbonctani intézet kibővítését. Ezen munkák a hozzávetőleges előméretes költségvetések szerint 11.368.300.000 koronát tettek ki. Miután fedezet nem volt, utasittatott a vármegye alispánja a fedezet előteremtése és e célra az államsegély kieszközlése iránt. A törvényhatósági bizottság e határozatát a m. kir. Belügyminiszter ur 73.786/1926 szám alatt jóváhagyta. A fenti munkák elvégzésére a törvényhatósági bizottság külföldi Font-sterling kölcsönt kapott a m. kir. Belügyminiszter úrtól, melynek összege 18 milliárdot tett ki. A fedezet tárgyában hozott határozatot a m. kir. Belügyminiszter ur, a vonatkozó terveket, melyek közé a szemészeti pavilion fel, illetve átépítése is tervbe vétetett, Nagy méltóságod 93.092/1927 és 95.376/1927 számú rendeletéivel kisebb módosításokkal jóváhagyta. A kaposvári közkórház modernizálását halaszthatatlanul szükségessé tette azon tény, hogy a békeévekhez viszonyítva a betegforgalom majdnem 100%-kal emelkedett. A kórházba nagyobb bea közművek igazgatóságának tagja volt. A város arculata máig őrzi munkásságát, részt vett az egykori Horthy (Berzsenyi) park és a Tisztviselőtelep rendezési tervének formálásában. A kórházi osztályokon (Szemészet, Szülészet, Tüdőosztály) túlmenően nevéhez köthetőek az egykori Dunántúli Bank és Takarékpénztár Kossuth Lajos utcai, a Gazdasági és Ipari Takarékpénztár Dózsa György utcai székházai, a (mai nevén) Szivárvány Moziház, valamint a Református Gyülekezeti Ház. Visszatérve a tüdőbeteg-pavilon építésére, jelen sorok írója csak érdekességként említi meg, hogy hozzávetőlegesen húsz éve forradalmi újításnak beharangozva mutatták be azokat a fogászati kezelőegységeket, amelyeken a fertőtleníthetőség hatásfokát növelendő nincsenek éles törések. 40 BMKGy. 95. és 96. d. 41 A 7. alatt hivatkozott mű 107. p. 75
