Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Gáspár Ferenc: A kaposvári közkórház történetének 1922-1930 közötti eseményei. (Egy döntési folyamat dokumentumai Kaposi Mór Oktató Kórház Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményében)
kívánatos. - A tervező építésztől nyert azon felvilágosítás folytán, hogy legelőször a központi főző-, mosó- és fűtő-házat kell elkészíteni, hogy a kórházi üzem az új épületekben is zavartalan lehessen, a prius előttem is indokoltnak látszik, de csak akkor, ha elegendő anyagi erő nem áll rendelkezésre a nőgyógyászati osztálynak egyidejű felépítéséhez. IV. Konyha- és mosókonyha épület. A mintaszerűen elkészített tervek szerint az ápolószemélyzet mindkét emeleten megfelelő lakóhelyiségeket kap. Ez örvendetes haladást jelent, mert azok eddigi elhelyezése sok kívánni valót hagyott hátra. Fontos, hogy a nő- és férfiápolók lakosztályai szigorúan el legyenek különítve. Az alagsorban lakást lehetőség szerint ne tervezzenek! Kórházhoz - a melynek példát kell adni még abban is, hogy emberek lakásánál szolgáló helyiségnek nem a földbe, hanem legalább egy méterrel a föld fölé kell építve lennie - az ápoló és szolgaszemélyzetnek pincelakásokba helyezése nem méltó. Az épületnek utcafronton való elhelyezése a kórház mindkét épületcomplexumának helyesebb és gazdaságosabb üzemi ellátása szempontjából előnyös. V. Kazánház. A lehető zajtalan üzemre, füstemésztő berendezés alkalmazására stb. felesleges rámutatnom, ezek a szempontok a tervezés folyamán bizonyára megfelelő méltánylásban részesültek. VI. A tervezett járvány kórházhoz csak a telek konkrét megjelölése és a tervek ismerete után szólhatok hozzá. Legfeljebb azt a gondolatomat közölhetném, hogy a trachomások elhelyezése ezen épület keretében nyerhetne megoldást. Kaposvár, 1927. április hó 10.-én. Dr. Ittzés Zsigmond vm. t. főorvos.”37 Az objektív szemlélettel közelíthető kései kutatónak meg kell állapítania, hogy a tiszti főorvos bizony nem túlzott álláspontja megfogalmazásakor. Szigethy arra sem számíthatott, hogy időközben megnyílik a vármegyék előtt a font sterling kölcsön felvételének lehetősége, ami az építkezés megindításának fedezetét jelenti, majd újabb fordulatként a befejezéshez, a felszereléshez az államsegély és a közmunkaprogram nyújtotta hitelek elnyerése is sikerül. Tallián alispán a legközelebbi közgyűlésen jelenthette, hogy „a kormány által biztosított vár- megyei Fontsterlingből a megye részére 38 milliárdot, ebből 20 milliárdot utakra és 18 milliárdot a kórház fejlesztésére, az orvos és műszaki tudomány vívmányainak megfelelő felszerelésre, külön szülészet felépítésére felvett, hogy ezáltal a kórházat alkalmassá tegye nemes hivatása teljesítésére, és a kórházi szolgálatot jobbá tegye.”38 Az 1927 decemberétől 1928. január végéig tartó előzetes tárgyalásokat követően létrejött a megállapodás a tervezési és művezetési költségekről. Egy hónappal később már készen voltak az alapok. A megbízást elnyerő, városszerte ismert építész, Lamping József munkájához folyamatos orvos-szakmai segítséget igényelt, hogy a legapróbb részleteiben is a szakma igényeinek valóban megfelelő osztály jöhessen létre. Ez az elvárása felgyorsította a későbbiekben bemutatandó főorvosi kinevezés eljárási menetét: már akkor megvolt az osztályvezető, amikor osztálya még nincs is. Az együttműködés következményeként a betegutak racionális felfűzésével az előzetes elképzelések szerinti 40-es ágyszámot 80-ra sikerült bővíteni, és az épület külső megjelenésében, Bory Jenő szobrászművész egyedi alkotásaival díszítve a kórház ékessége lett. A tervezési, kivitelezési gyakorlathoz kapcsolódóan ismét meg kell említenünk Csurgó nevét, aid 1911-ben a tbc-s betegek részére készülő pavilon építésekor személyesen, utasításaival befolyásolta a kivitelezést, oly apró részletekre is kiterjedően, hogy a porfelrakódás elkerülése érdekében a kórtermekben a falak sehol nem találkozhattak szögletben, mindenütt legömbölyített felületeket kellett kialakítani.39 37 A Kaposvári vármegyei közkórház bővítése. Vélemény. Ad 35 550/1926. alispáni szám. Dr. Ittzés Zsigmond 1925-1936 között megyei tisztiorvos. 38 489/27594/1926. sz. 39 A megbízás: 145-3984-1928 kgy. hat. Lamping József (1881-1939) építészmérnök müncheni és bécsi tanulmányútjait követően az akkoriban nálunk még csak kevésbé ismert és alkalmazott vasbeton-építészet kaposvári úttörője volt. Eklektikusnak nevezhető stílusát szecessziós elemekkel ötvözte. Számos tisztséget töltött be: a képviselő-testület, a műszaki és pénzügyi bizottság, 74
