Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Gáspár Ferenc: A kaposvári közkórház történetének 1922-1930 közötti eseményei. (Egy döntési folyamat dokumentumai Kaposi Mór Oktató Kórház Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményében)
A szülészeti és nőgyógyászati anyag akkora, ami egy szak orvosnak adna is munkát, a nőgyógyászat még levezetőle g is hatna a sebészetre, amely osztály folyton zsúfolt. Méltóságod azon kérdésére, hogy épithetés esetében mire volna szükség, kórház igazgató Úrral megbeszélve jelenthetem, hogy az épületet 60 ágyra kellene megépiteni, a szülészeten kellene terhesek osztálya, szülőszoba, gyermekágyasok szobái, nehány külön szoba intelligens szülőnőknek, és külön szoba a lázas betegeknek. A nőgyógyászaton kellene: operativ betegek osztálya, műtő szoba, - belső kezelés - lázas betegek osztálya. Ellátásukra kellene 1 oszt. főorvos, 1 alorvos, 1 bába, 1 segédbába, 6 ápolónő, 1 pavilion szolga, 1 fütő. Ez a tervezet reális volna, ha meg volna a lehetősége annak, hogy ez meg is épüljön, de Méltóságod jól ismeri a kórház jelenlegi anyagi helyzetét. A kórház évek óta nélkülözi a külső és belső tatarozást, a szükséges felszereléseket nem tudja beszerezni, alig tudja pótolni a lerongyolódott fehérneműket, és hogy a legfontosabbra is újból rá mutathassak, a kórház csatornázása még mindig a discussio tárgya. Annak realizálása kilátása nélkül. Dr. Rusa Ernő Ur indítványa utolsó pontjára tisztelettel megjegyzem, hogy külön pavilion megépítése nélkül külön, specialis szakorvosi állás szervezését nem tartom sem időszerűnek, sem indokoltnak, mert a szülészeti-nőgyógyászati osztály vezetése most is a legjobb kezekben van. Kaposvár, 1925 December 20-án. Dr. Gáspár Imre v. m. tisztifőorvos”18 19 A tiszti főorvostól kapott, álláspontját megerősítő vélemény ellenére Szigethynek érzékelnie kellett volna néhány figyelmeztető jelzést. Ezek közül egyik a közkórházak szakmánkénti képzési jogosultságát és keretszámait meghatározó, 1925-ben hatályba léptetett új szigorlati rendelet üzenete. A kaposvári közkórház 26 fő fogadására kapott jogosultságot a következők szerint: Belgyógyászat 3 Sebészet 5 Szemészet 2 Elmegyógyászat 10 Bőr- és bujakór 4 Fertőző 2 A képzésben kizárólag azok az osztályok vehettek részt, amelyek önállóan, osztályvezető főorvos irányítása alatt működtek. Úgy tűnik tehát, csak helyi érvényességű volt a vélekedés, miszerint a kórháznak van szülészeti osztálya. Szigethynek nagyobb nyitottsággal kellett volna viszonyulnia azokhoz a helyi lapokban gyakran megjelenő kritikákhoz is, amelyek visszatérően foglalkoztak a kórház körül terjengő, mindent betöltő hűz elviselhetetlen voltával. Végül is a törvényhatósági bizottság határozata alapján alispáni utasítással lehetett véget vetni a környéken élők panaszáradatának: „a közkórház különböző épületeiben, amelyeknél vízvezetéki berendezés és csatornázás nincsen, ezek létesítését elrendelem, annál is inkább, mert a gazdasági udvarban lévő szemét és nyitott ürüléktartály [Kiemelés tőlem. G. F.] tovább közegészségi okokból meg nem tűrhető.’’1® Ez a határozat annak bizonyítéka, hogy Csurgó elégedetlensége a kórházi állapotokkal megalapozott volt. Különösen nehezen magyarázható a késlekedés annak a ténynek ismeretében, hogy már öt évvel korábban egy minisztériumi vizsgálat megállapításaira alapozva (azokat nyomós érvként felhasználva) jó lehetőség nyílott volna ezen a helyzeten változtatni: ,Ami az anyakórház területi viszonyait illeti, már a helyszínrajzból is látszik, hogy a régi kórházi telep épületekkel túlzsúfolt, a mostani gazdasági udvar sertésólaival, ürülékmedencéjével és szemét dombjával éppen a kórház és a 18 BMKGy. 535/1925. 31 d. 19 BMKGy 21635/1926. 31. d. 65
