Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Gáspár Ferenc: A kaposvári közkórház történetének 1922-1930 közötti eseményei. (Egy döntési folyamat dokumentumai Kaposi Mór Oktató Kórház Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményében)
ben kell végezni a nőgyógyászati műtéteket, mert csak ez a teljesen berendezett mütő van, s a korház jelen állapotában más műtőt felállítani vagy berendezni nem lehet. Különválasztás esetében tehát egyik a másikat zavarná, s a szülész működése válnék lehetetlenné, s ez igazán a korházat felkereső betegek rovására menne. Az pedig, hogy egyrészt a személyzet, másrészt az orvosok két főorvos mellé legyenek beosztva, a gyakorlatban kivihetetlen. Végül egész tisztelettel jegyzem meg, hogy 25 év alatt, amióta a jelenlegi vezetés alatt van a szülészet, az osztályvezető talán mégis szerezhetett némi speciális gyakorlatot úgy a szülészet, mint a nőgyógyászatban, s hogy ezt tényleg meg is szerezte, bizonyítja, hogy évről évre nagyobb számmal kell nőgyógyászati műtéteket végezni, s évről évre több a szülészetre más orvostól beutalt beteg. Kaposvár, 1925. junius 24. dr. Szigethy kórház igazgató”14 Az alispán a közkórházi bizottságtól kért véleményt (1925. július 11.), majd ismét a törvényhatósági bizottság elé vitte az ügyet. A két testület álláspontja egybecsengett: „Tekintettel arra, hogy úgy nőgyógyászati, mint szülészeti osztály már a kórház alapítása, 1856 óta van, s az jelenleg a sebészeti osztállyal kapcsolatban az igazgató-főorvos vezetése alatt működik, s tekintettel arra, hogy részint az orvosi létszám, részint pedig az egy műtő miatt, nemkülönben az anyagiak miatt a sebészettől el nem különíthetők, ennélfogva a bizottság javasolja az indítvány felett a napirendre térést.”15 Ettől kezdve Tankovich szerepét barátja, dr. Rusa Ernő kormányfőtanácsos vette át, aki a határozatot megfellebbezve újabb indítványt terjesztett elő.16 Szigethy magabiztos lehetett, mert ismerte dr. Gáspár Imre vármegyei tiszti főorvos - előzetesen vele már egyeztetett - véleményét, aki Tallián Andor alispán felszólítására a következőkben foglalt állást a kérdésben:17 „Méltóságos Alispán Úr 36.120 sz. felhívására Dr. Rusa Ernő úr indítványát megbeszéltem a kórház igazgató Úrral, és véleményemet következőkben adom elő. A kaposvári közkórház 477 ágyra van berendezve, egyes osztályai belgyógyászat, sebészet, szülészet és nőgyógyászat, szeinészet, bujakór és elmebeteg osztályok. Ezekjelenleg úgy vannak csoportosítva, hogy a sebészetet, szülészet-nőgyógyászatot Dr. Szigethy - Gyula Sándor, a női belgyógyászatot és bujakóros osztályt Dr. Ullmann Antal, a féri belgyógyászatot, tüdőbeteg osztályt és fertőző betegeket Dr. Csurgó Jenő látja el. Vagyis minden egyes specialis szaknak nincsen külön osztálya és külön orvosa, hiszen az elso- roltakon felül még sok specialis szak van, példának okáért gyermekgyógyászat, orr-gége-, fül-, bőr gyógyászat, fogászat és szájbetegségek stb. Ezeket azért említettem fel, hogy szinte magától értetődik, hogy egy 477 ágyra berendezett kórházban a rokon szakmákat egyesíteni kell, meg keresve azokat az orvosokat, akik ezekre külön is képesítve vannak. A mai leosztás teljesen megfelelő, köztudomású, hogy a sebészet mellett a szülészeti osztályt Dr. Szigethy Gyula Sándor 25 év óta olyan magas szakavatottsággal látja el, hogy a kórház országos jó hírnévvel bír, valamint Dr. Ullmann is a női belgyógyászat mellett a bujakóros osztályt, Dr. Csurgó pedig a férfi belgyógyászat mellett a tüdőbetegek osztályát látják el közelisinerésre méltó módon. Más volna az eset, ha egy jótékony Maecenas lehetővé tenné a szülészeti-nőgyógyászati osztály megépitését. Hiszen ez régi terve, régi vágya a kórház igazgató Urnák. Erre valóban szükség is volna. 14 BMKGy ált. 429/1925. 31. d. A csatokként feltüntetett 6 db melléklet nem fellelhető. 15 BMKGy 18737/1925. 31. d. A határozatot olvasva szinte szóról szóra visszaköszönnek a 14. alatt idézett dokumentumban szereplő kórházigazgatói érvek. 16 Rusa Ernő (1859-1932) pályáját Kaposváron ügyvédként kezdte, rövid ideig lapkiadó-szerkesztő is volt. 1908-tól Szigetváron közjegyző, 1889-től a törvényhatósági és kórházi bizottság rendes, a városi tanács tiszteletbeli tagja, 1925-től kir. kormányfőtanácsos. A Zrínyi Miklós Múzeumi Egyesület (Szigetvár) alapító tagja, elnöke. Vagyonának jelentős részét végrendeleti úton a szigetvári kórházra hagyta. 17 Gáspár Imre (1863-1953) 1916-1925 között vármegyei tiszti főorvos. Szigethy sógora volt. Tallián Andor (1864-1935) 1919-1928 között a megye alispánja. 64
