Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Válogatás a 2009. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Halász Imre: Periódusok Dél-Dunántúl turizmusában 19-20. században
A 20. század harmincas éveitől egyre nagyobb erőfeszítések történtek arra, hogy a szélesebb városi tömegek által kevésbé ismert magyar falvakat is bekapcsolják a vendégfogadásba. Tulajdonképpen ekkor teremtődtek meg a feltételei szélesebb körben a falusi vendéglátásnak, amit napjainkban falusi turizmusnak neveznek. Az egész országra kiterjedően megszervezték a - bár korábban is létező, de mindeddig kevésbé jelentős - fizető-vendéglátó szolgálatot is, melynek minősítési rendszerét a falusi vendéglátást szervező Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség (OMVESZ) dolgozta ki.50. Elsősorban a városi - mindenekelőtt a fővárosi - lakosság szélesebb fizetőképes rétegeit próbálták megcélozni az új termékekkel, a falusi vendéglátás olcsóságával, másrészt a - olaszországi treno popolare-k hallatlan sikere okán - a MÁV által szervezett ún. „filléres vonatokkal.”51 Ezek a különvonatok harmadosztályú kocsikkal közlekedtek, bevallott céljuk a nagy tömegforgalom - sikeres - lebonyolítása volt. Ilyen vonatok érkeztek Kaposvárra is a Virágos Hét rendezvényei idején, amellyel a kirándulóturizmust sikerült rendkívüli mértékben fejleszteni, de nem sikerült megoldani a nem üdülőhelyen eltöltendő vendégéjszakák számának növelését, a magyar vidék jelentősebb bekapcsolását az idegenforgalomba. Az OMVESZ megszervezése idején, vagy röviddel ezután számos magyar város is létrehozta saját idegenforgalmi hivatalát, vagy valamelyik városi alkalmazott feladatkörévé tette az idegenforgalommal kapcsolatos tájékoztatást és ügyintézést. Miután elsődleges feladatuk az érdeklődők tájékoztatása volt, nyugodtan nevezhetjük ezt a szervezetet a tourinform irodák két világháború közti előfutárainak. A többi vármegyéhez hasonlóan Somogybán is létrejött a vármegyei osztályigazgatóság, ügyvezetője Kasza Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője volt.52 Mielőtt számba vennénk, hogy milyen volt Somogy vármegye turisztikai kínálata a második világháború előestéjén, feltétlenül Id kell térnünk a magyarországi autós túraútvonalak kialakítására és a kaposvári Virágos Hét, vagy más néven a Kaposvári Hét rendezvényeire, melyekre a MÁV a Somogy megyei lakosokat jelentős kedvezménnyel szállította. Somogy megye bármelyik állomásáról szeptember 23 és 30. között Kaposvárra és vissza 50%-os utazási kedvezményt nyújtott a vasúttársaság az utazóknak, és ugyanilyen kedvezményt kaptak a kaposvári kiállításra küldött áruk is. A távolabbról érkezők számára a MÁV vasárnaponként filléres vonatokat indított Kaposvárra, szeptember 23-án szinte valamennyi, a várost érintő vonalon, míg egy hét múlva, szeptember 30-án azonban már csak a fővárosból érkezett filléres vonat. Ezrek látogattak Kaposvárra ezekkel a vonatokkal, ahol kilenc - egyházművészeti, mezőgazdasági, méhészeti, somogyi népművészeti és iparművészeti, somogyi festők kép-, rádió és fényképészeti, cserkészek, valamint a Somogymegyei Múzeum állandó - kiállítás várta a látogatókat. Kilencedikként a Kaposvári Kereskedők Egyesülete által rendezett kirakatversenyt jelölték meg a szervezők. A húszas évek végére komoly fejlődést mutatott fel a magyarországi autós turizmus is, ami egyaránt igaz a személygépkocsik számát és a turisztikai szervezettséget illetően. Ezt utóbbit az 1863 klubtagot tömörítő Királyi Magyar Automobil Club vállalta magára.53 Elsősorban az ő számukra készült egy nagyon részletes kiadvány, amely aztán nagyon rövid idő alatt nem csak a klubtagok, hanem valamennyi autós turista kézikönyvévé vált. A Magyarország Túra Könyve54 390 oldalon a legapróbb részletességgel tartalmazta mindazt, amit a gépkocsival és az autós turisztikával kapcsolatban tudni kellett. Emellett részletes útvonaltérképekkel, várostérképekkel és kidolgozott túraútvonalakkal könnyítette meg a tájékozódást, továbbá felsorolt minden olyan útvonalat, melyen menetrend szerint közlekedtek az autóbuszok is. 26 részletesen kidolgozott belföldi túraútvonal közül kettő érintette Somogy megyét, emellett két másik túraútvonalat említhetünk meg, amelyek ehhez csatlakozva 50 Az utas könyve, 2. p. 51 Pécsi vonatkozásairól ld. Márfi Attila: Pécsi filléres vonatok a két világháború közötti korszakban. In. Szigorúan ellenőrzött vonatok. A Győri Médiawave Fesztivál keretében 2008. április 29-én megrendezett tudományos konferencia előadásai. Szerk. Bana József, Katona Csaba. Bp.-Győr, 2009. 125-143. p. 52 Az utas könyve, VI-VIII. p. Erről ld. Kenéz Győzőné: Falusi turizmus fejlesztése a harmincas években. A falu, 1996/4.69-73. p. Közli: Kovács Dezső szerk.: A falusi turizmus hagyományai. Bp., 2003. Mezőgazda K. 26-30. p. 53 Katona András: Magyar Autóklub 1900-2000. Bp. 2000.31. p. Magyarországon 1930-ban 30 305 gépjánnű volt nyilvántartásba véve, ebből 13 394 volt a személygépkocsi, 4493 a tehergépkocsi és 11 041 a motorkerékpár, országunk úthálózatának hossza ekkor összesen 27 247 km-volt. 54 Magyarország Túra Könyve. Bp. 1928. Itt jegyezzük meg, hogy a két világháború közötti autós turizmusra jelentős hatást gyakorolt a korszak két sikerfilmje, a Meseautó és a Hotel Kikelet. 279
