Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Válogatás a 2009. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Tánczos-Szabó Ágota: "Baja város szép helyen van". Egy dél-alföldi város idegenforgalmi hivatalának működése a két világháború között
„BAJA VÁROS SZÉP HELYEN VAN” EGY DÉL-ALFÖLDI VÁROS IDEGENFORGALMI HIVATALÁNAK MŰKÖDÉSE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA „Baja város szép helyen van, mert a templom közepin van, köröskörül arany csipke, rászállott a bús gerlice. ” Az idézett vers egy helyi költésű népdal egyik versszaka. A kiragadott első sort az általunk tárgyalt korszakban előszeretettel idézték a szűkebb hazájukra büszke bajaiak. A város két világháború között működött idegenforgalmi hivatalának is mottója lehetett volna ez a sor, hiszen Baja nyaralóváros arculatának megteremtői elsősorban a város gyönyörű fekvését, a természeti értékeket és az azokból fakadó kikapcsolódási lehetőségeket igyekeztek hangsúlyozni minden fórumon. A város monográfiájának szerzője, Rapcsányi Jakab, a harmincas évek elején a következőképpen mutatja be városát: „Baja a természet szépségeinek kincsesháza. Közvetlenül a Duna mellett, regényes fekvésével, régi stílű építkezésével, házainak ósdi kapuival, kúriáival, templomaival, középületeivel és parkjaival méltán számot tarthat a megtekintésre, s az ottan való üdülésre.” Az 1930-as évekre, vagyis arra az időszakra esik Bajának az idegenforgalomba való bekapcsolódása, amikor világválság után a turizmus újbóh fellendülése volt tapasztalható Magyarországon. Több forrás is állítja, hogy a város vezetősége már a húszas években arra törekedett, hogy a várost nyaraló-, illetve üdülőhellyé minősíttesse, erre utaló kezdeményezésekkel azonban csak a későbbi dokumentumok lapjain találkozhatunk. A fentiek magyarázata az lehet, hogy a két világháború közt Csonka-Bácska vármegye székhelyévé vált város kezdetben magasabb kihívásoknak igyekezett megfelelni, s a Horthy-korszak első felében infrastrukturális fejlesztések, székházépítések, hivatal-elhelyezések kötötték le energiáit. Baja 1932-ben csatlakozott a belügyminisztériumi kezdeményezésű Magyar Duna Szövetség munkájához, a városatyák ugyanis úgy vélték: a mozgalom a város idegenforgalmára és a kereseti lehetőségekre kedvező hatással lehet. Az említett szervezet célja a Duna melletti helyiségek idegen- forgalmának megteremtése volt, nyári üdülés, fürdőzés kereteiben. A város a szövetség propaganda- füzeteibe fényképfelvételeket és cikkeket küldött, 1932 áprilisában megalakult a helyi fürdőbizottság, hozzáláttak a szállásadók kataszterének elkészítéséhez, a programszervezéshez, továbbá tárgyalások kezdődtek a MÁV-val, hogy a fürdő- és kirándulóhelyek könnyebb megközelíthetősége érdekében fürdőjáratokat indítson. Valószínűleg 1932-ben kezdte meg idegenforgalommal kapcsolatos működését a főjegyzői ügyosztály egyik tisztviselője, akinek a legfőbb feladata: Baja országos ismertetése és a városba érkező idegenek elhelyezése volt. Tevékenységét két évig közvetlen polgármesteri utasítás alapján végezte, miközben a hadigondozási és az árvaszéki ügyeknek is előadója volt. Az idegenforgalommal kapcsolatos ügyek számának jelentős megnövekedése miatt azonban 1934-ben kérte ügykörének önállósítását, és a szervezési szabályrendelet lefektetését. Ekkor, 1934-ben került sor tehát a hivatal tényleges megszervezésére. Az említett szabályrendelet 14 pontban határozta meg az idegenforgalmi hivatal céljait és ügykörét. Szerepelt benne Baja Víziváros, nyaralóhely propagálása, éves idegenforgalmi program készítése, információközvetítés, népszerűsítés, kalauzolás, vendéglátóhelyek nyilvántartása, különféle idegenforgalmi szervezetek helyi képviselete, programokra jegyárusítás, hirdetés- és panaszfelvétel, háziipari termékek bizományi árusítása, társas összejövetelek, kirándulások szervezése és a közlekedési viszonyok megjavítása. 267
