Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Vonyó Anita: Szemelvények az orci birtok 1893-as megvásárlásához. Forrásközlés
nem volt kielégítő, gyakran megdőlt és kevés ellenálló képességet mutatott a gabonarozsdával10 szemben. E három hiba kiküszöbölésére és csökkentésére kezdtek el új fajtákat vetni. Az 1909-es káptalani jelentés szerint Orciban francia búzát vetettek. Bár ez a gabonafajta a somogyi talajokon a hazai fajtáknál jóval bőtermőbbnek bizonyult, de minősége silányabb volt annál. A magas termés- eredmények miatt azonban termesztése addig folytatódott, amíg a piac érdeklődése nem kezdett a minőségi búzák felé fordulni.11 1890-ben Kaposváron megalakult a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR), és még ugyanezen évben bérletbe vette a kaposvári Esterházy-uradalmat. A vállalat 1893 őszén kezdett bele a kaposvári cukorgyár építésébe, amely 1894 őszére el is készült. Az első komoly kampány 1894-ben kezdődött, napi 50 vagonos répakapacitással. Egészen kézenfekvőnek látszott, hogy a kusztodiátus, amelynek birtokai aránylag csekély távolságra estek a gyártól, mindjárt a kezdetek idején bekapcsolódjon a termelésbe, noha a tisztikar eleinte ellenszenvvel fogadta a kezdeményezést. Bertalan Alajos jószágkormányzó mégis ragaszkodott a cukorrépa-termesztés beindításához. Jól tudta, hogy az első esztendők nehézségei után jelentős profitra tehetnek szert. Az uradalom végül 1894-ben, 260 hold répavetéssel lépett be a termelésbe Alsóhetényben, Mernyén, Göllében és Taszáron. 1895-ben ezekhez csatlakozott Őrei is, ahol 21 holdat adtak az újnak számító ipari növény számára. Később a sikerek hatására a falu környékén igen komoly „répakultúra” alakult ki, amely az 1910-es évek elejéig tartott.12 Az állattenyésztés terén is számos új módszerrel és fajtával találkozott Őrei. A 19. század végén a kusztodiátus legnagyobb pénzbevételét a gyapjú eladásából származó jövedelmek alkották. A birtok megvétele után a rend Várongról 3000 darab merinói juhot telepített át ide, és ezeket a Széchenyi Emil gróf lábodi tenyészetéből vett hampshiredown angol húsjellegű kosokkal keresztezték. Ez az újítás csak az őrei nyájra szorítkozott. Néhány év után azonban, mivel bizonyossá vált, hogy a létrehozott fajta nem igazán felel meg a magyar elvárásoknak és életkörülményeknek, tenyésztését leállították. 1906-ban az őrei állományt a keszthelyi gazdaság tanintézetének rambouillett francia lnlsjnh fajtájával keresztezték, melynek eredményeképpen megfelelő minőségű gy apjút adó juhfajtát alkottak meg. 1912-ben ismételten kísérlet tárgya lett az őrei juhászat, ahol az uradalom területén az egyetlen merinói törzsnyáj maradt fenn.1 ’ Már az 1830-as évektől kezdődően felvetődött az uradalom vezetőiben a szarvasmarha-tenyésztés meghonosítása, a juhászat kizárólagossága miatt azonban ennél többre nem jutottak. A szarvasmarhaállomány alapvetően a földművelés függvényében alakult. 1898-ig a tartás célja elsődlegesen az igaerő biztosítása volt. Említésre méltó, hogy a rend első tehenészetét a frissen megvásárolt Orciban, és nem a kusztodiátus valamelyik ősi kerületében állították fel. Ezt a körülményt egyrészt a fejlődő Kaposvár közelségének kell tulajdonítani, másrészt viszont annak, hogy7 Bertalan Alajos jószágkormányzó Őreit mintagazdasággá kívánta fejleszteni. A helyi tehenészetről pontos feljegyzések állnak rendelkezésre. Magvát az a 17 darab tehén jelentette, amelyek közül 4 darabot Dőry József dalmandi tenyészetéből vásároltak meg. A többi 13 darabot pedig különböző állatvásárokon szerezték be.14 15 A tehenészet a későbbi lóistállókban nyert elhelyezést, és a cselédek gulyájával egy helyen legeltették. 1903-ban már 25 darab szarvasmarháról adnak számot a jelentések. A tenyészet irányítása átgondolt és szakszerű munka volt, amelyet elsősorban az értékes tenyészanyag megvásárlása biztosított. Orciba 1916-ban importáltak először külföldről, egészen pontosan Svájcból szarvasmarhát. Ezzel a beszerzéssel kezdődött meg a községben a telivér irány tartása. A kiváló apaállatoknak köszönhetően minőségi ágazat bontakozott ki a rend e gazdasági kerületében. A tejhozam emelése céljából 1925-től kezdve egyre gyakrabban szereztek be díjazott apaállatokat.1 ’ Az uradalmi szarvasmarhatartás legkisebb jelentőségű ágazata a tejtermelés volt. Az állattenyésztésből származó bevételeknek mindösszesen a két százalékát adta. Először az őrei gazdaság 10 A gabonaféléket megtámadó rozsdagomba okozta betegségek gyűjtőneve. 1 látására a gabonaszem összeaszik. 11 Szentiványi 201. p. 12 Uo.207. p. 13 Uo. 240. p. 14 Az első bika 1900-ban a Mokány névre hallgatott. 15 Tóth 251-253. p. 61
