Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Vonyó Anita: Szemelvények az orci birtok 1893-as megvásárlásához. Forrásközlés
megvételét követően vetődött fel a tejtermelés fellendítése. Kezdetben az Orciban lefejt tejet Kaposváron értékesítették, majd itt alakult ki az uradalom legnagyobb tejgazdasága. A sertés a kusztodiátus gazdasági szerkezetében nem játszott kiemelkedő szerepet. Míg a juhtenyésztés fenntartását a viszonylagos jövedelmezőségen túl a hagyományokhoz való ragaszkodás, a szarvasmarhatartás kiterjesztését a kereslet jó kihasználásán túl az üzemi belső értékesítés szélesedése is sürgette, addig a sertéstartás egyértelműen piaci orientációjú ágazat volt. A kialakított sertésállomány számszerű alakulását illetően mind a juhászattól, mind pedig a szarvasmarhatartástól eltérő módon fejlődött.16 Ennek ellenére a fajtatisztaság, a küllemi formák és a malacozási százalék tekintetében az őrei tenyészetnek sikerült kiugró teljesítményt nyújtania, apaállatai révén országos hírnevet szerzett magának. Az állomány a kedvező tendenciák és az elért eredmények hatására ciklusról ciklusra növekedett. 1938-ig a mangalicafajta tenyésztése kizárólagos volt Orciban. Ettől kezdve azonban a piaci hatások nyomására helyét fokozatosan átvették az angol húsfajták.17 A piarista uradalomhoz történt 1893-as csatlakozást követően, 1900-ig Orciban az állatállomány szerkezete jelentékeny változásokon ment keresztül: a juhok aránya 57 százalékkal csökkent, a szarvasmarhák aránya 60 százalékkal emelkedett, a lovak számszerű gyarapodása csekélyen emelkedő tendenciát mutatott, ugyanakkor a legnagyobb növekedést a sertésállományban lehet kimutatni. 1893-1900 között a településen a sertések száma 86 százalékkal emelkedett! Érdekes megjegyezni, hogy a sertéságazat jövedelmezősége annak ellenére, hogy mennyiségileg itt következett be a legnagyobb emelkedés, lényegében stagnált. Kiemelkedő profitot e tekintetben csupán az 1896/1897-es gazdasági év hozott.18 Az uradalom halászatának kezdete az őrei birtokvétellel függött össze. A piaristák 1897-ben itt létesítették az első mesterséges halastavat Somogy megyében. Olyan területet vontak művelés alá az Orci-patak közelében, amelyet egyéb célokra nem lehetett hasznosítani. Az első halastó megközelítően nyolc holdnyi területet tett ki. A benépesítés az első évben, a környező vadvizekben megtalálható halakkal történt, majd ezeket 1897-ben Landgráf János országos halászati felügyelő segítségével, nemes ponttyal és süllőikrával egészítették Id. Mivel különösen a süllő bizonyult sikeresen választott fajnak, 1900-ban döntés született arról, hogy a halastó tenyésziránya e halfajta legyen, és a ponty csak ennek táplálására szolgáljon. A sikeres tenyésztés szép elismerését jelentette, amikor 1900-ban az Országos Halászati Felügyelőség 30 000 süllőikrát és 2000 galíciai ikrás rákot adott ingyen az őrei halastó benépesítéséhez.19 Az első világháború után a halastavat 22,5 holdra bővítették, mégpedig azzal, hogy a szentiváni erdő keleti oldalán elterülő vizenyős területet is elárasztották az Orci-patak vizével. A 20. század húszas éveiben megkezdték Orciban a halak mesterséges takarmányozását. Az 1930-as évek elejére a halastavak jövedelmezősége fokozatosan csökkent. A hanyatló gazdaságossági mutatók miatt a tavak vízcseréjét nem biztosították, telente elmulasztották a lecsapolást, így azok fokozatosan eliszaposodtak. A halak mesterséges táplálása is elmaradt, legfeljebb magtári hulladékot kaptak.20 A piarista gazdaság erdőállományában az 1920-as években a földbirtokreformmal összefüggő változásokon kívül egyetlen jelentős mozzanat történt akkor, amikor 1893-ban az őrei birtokkal együtt megvettek 83 hold erdőt.21 Az erdők kezelése az uradalom számára nem kis feladatot jelentett. Az 1898-as „erdőtörvényt” megelőző időszakban az irtást általában összekapcsolták a telepítéssel. Az irtásos erdőművelés megszüntetésével ez a gyakorlat is megszűnt, és az erdőüzem létrejöttével megjelentek az erdőművelők. A nagyarányú telepítések nagy mennyiségű szaporítóanyagot igényeltek, ezért szinte minden kerületben csemetekerteket hoztak létre. A rendelkezésre álló területek talajviszonyaival függött össze elsősorban, hogy ezeket hol állították fel. így jött létre Őszödön akác-, 16 Uo. 265. p. 17 Szentiványi 267-269. p. 18 Somogy Megyei Levéltár. Piarista Custodiatus Mernyei Gazdaságának iratai. Gazdasági és pénztári számadási okmányok. Őrei. 1894-1902. 19 Tóth 303. p. 20 Szentiványi 280-281. p. 21 Uo. 292. p. 62
