Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Rezümék (magyar, angol, német)
KÁLMÁN ZSOLT: SOMOGY VÁRMEGYE RENDVÉDELME A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG MEGSZERVEZÉSÉIG A szerző a vármegye közbiztonsági viszonyainak fenntartására hivatott szervezeteket tekinti át a török kiűzésétől kronologikus rendben az I. világháború kitöréséig. Megismerteti az olvasót a vármegye korabeli viszonyaival, melyek alapvetően meghatározták a rendfenntartó testületekkel, nevezetesen a pandúrsággal, a császári és királyi csendó'rséggel - azaz a zsandársággal -, illetve a Magyar Királyi Csendőrséggel szemben támasztott követelményeket. A pandúrság volt a vármegye első önálló rendfenntartó testületé. A zsandárok az osztrák neoabszolutista rendszer megtestesítőit jelképezték az addig példátlan centralizált szervezetükkel. Az 1867. évi kiegyezést követően helyüket ismét a pandúrok vették át. A Magyar Királyi Csendőrség VI. (Székesfehérvári) csendőrkerületének részeként Somogyországban is a csendőrök vették át a közbiztonság védelmét 1884. január elsejével. így ismételten - és immár visszafordíthatatlanul - kikerült a vármegye kezéből a közbiztonság fenntartására hivatott testület irányítása. Szervezetükben és szolgálatteljesítésükben azonban átvették az elődök által már kialakított és bevált módszereket. A Magyar Királyi Csendőrség Somogy vármegyei szervei megszervezésüktől a szerző által kutatott időszak végéig pontosan és jól nyomonkövethetően „elszámoltak” a vármegye felé létszámviszonyaikkal és az általuk végzett munkával, így egy kicsit mégiscsak a vármegye szerveinek részét képezték. VONYÓ ANITA: SZEMELVÉNYEK AZ ORCI BIRTOK 1893-AS MEGVÁSÁRLÁSÁHOZ. FORRÁSKÖZLÉS A területnövelésre a kezdetektől fogva törekvő székesfehérvári piarista uradalom történetének egész időszaka alatt a legjelentősebb üzlete, egyúttal gazdálkodásának erőpróbája 1893-ban, a Somogy megyei Őrei község határában lévő báró Boxberg-féle birtok megvásárlása volt. A tulajdonosváltás előtt a birtok egészéről részletes felmérést készítettek, amely kiváló helyzetkép a 19. század végének helyi viszonyairól: vázolták benne a település kedvező közlekedés-földrajzi helyzetét, a terület művelési ágak szerinti megoszlását, valamint leltárt készítettek az ingó és ingatlan vagyonról. A birtok a báró Orczy család ősi tulajdona volt, amely házasság útján került a báró Boxberg család tulajdonába, majd tőlük vásárolta meg a piarista rend. A tulajdonoscsere számos hosszú távú, mélyreható gazdasági és társadalmi változást eredményezett Orciban. KISS NORBERT PÉTER: KOVÁCS-SEBESTÉNY GYULA TEVÉKENYSÉGE A „SOMOGY” CÍMŰ HETILAP TÜKRÉBEN A szerző Kovács-Sebestény Gyulának, Somogy vármegye első tanfelügyelőjének tevékenységét mutatja be a Somogy című hetilap cikkeinek tükrében. Kovács-Sebestény jelentős mértékben hozzájárult Somogy vármegye népoktatásának dualizmus kori fejlődéséhez. Ezt egyrészt a tanfelügyelőségi tisztség viseléséből adódó feladatok és kötelezettségek végrehajtása révén érte el, másrészt pedig a Sornogt/ban közölt írásaival is elősegítette a megye oktatásügyének fejlődését. A Szigetvári Tanítóegylettel folytatott „tolipárbaja” a korabeli oktatási helyzet mindegyik problémáját felvetette és elemezte. Ezek közé tartozik a rendszertelen iskolába járás, a tanítók helyzetének fonákságai, az iskolaépületek állapota, valamint az oktatásügy felügyeleti kérdései. Az iskolalátogatásairól készült jelentéseket a Somogy majdnem mindig közölte, s a tanfelügyelő szervezőtevékenységéről is olvashatunk a hetilap hasábjain. A tanító- és segélyegyleti mozgalom is lelkes támogatóra lelt Kovács-Sebestény Gyula személyében. Működésének sikerét a számadatok (népiskolák száma és felszereltsége, iskolába járók száma) is igazolják, de ebben segítségére volt a megye több néptanítója, s az iskolaügyért, annak fejlesztéséért lelkesedő és harcoló polgárok színe-java is. 172
