Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)

Rezümék (magyar, angol, német)

NÜBL JÁNOS: SOMOGYI HONATYÁK SZEREPLÉSE A KÉPVISELŐHÁZBAN 1910 ÉS 1914 KÖZÖTT

A dualizmus korszakának utolsó általános országgyűlési képviselő-választásain Somogy vármegyei választókerületben szerzett mandátummal 8 férfiú került a magyar törvényhozás első kamarájába. A szerző a képviselőházi naplót vizsgálva, eme nyolc somogyi képviselő első világháború előtti képviselőházi tevékenységét, honatyai magatartását igyekszik bemutatni. A téma elővezetéseként, a tanulmányban bemutatásra kerül az 1910. évi somogyi választás (választók, választások, megválasztottak), valamint a Képviselőház 20. század eleji politikai arculata, működése.

RÉCSEI BALÁZS: EGY „CSODAHELY” KIALAKULÁSA ÉS ANNAK HATÓSÁGI KEZELÉSE - AZ 1925-ÖS NAGYSZAKÁCSI LÁTOMÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A tanulmány az új- és modern kori „csodahelyek” egy Somogy megyei példáját mutatja be a látomástól az események eszkalálódásáig, majd a tragikus haláleseten át a népi vallásosság e megnyilvánulásának fokozatos megszűnéséig. A szerző kitér a „csodahely” kapcsán építendő kápolna kálváriájára is. A „nagyszakácsi csoda” néven elhíresiilt 1925. évi történések ismertetése, valamint a hatóságok általi kezelése általános vonásokat mutat a két világháború közti hazai gyakorlat ismeretében, és a dualista korszak alatti eljárásmódokban is. Sajátos specifikációját az adja, hogy a tömegmozgalommá duzzadt ájtatoskodások és zarándoklatok elfojtására tett lépések között emberéletet követelő is akadt. Az események sokáig foglalkoztatták a közvéleményt, és a különféle hatóságokat. A szerző a témát a forrásadottságoknak megfelelően alapvetően, mint egy spontán vallásos mozgalmat tárgyalja, néprajzi, illetve egyházjogi kérdéseket mélyebben nem érintve.

GYENESEI JÓZSEF: KÍSÉRLETEK A VÁRMEGYEI KÖZIGAZGATÁS MEGREFORMÁLÁSÁRA AZ 1920-AS ÉVEKBEN (MÁSODIK KÖZLEMÉNY)

Az 1920-as évek első felében Magyarországon számos javaslat és tervezet született a területi köz- igazgatás átalakítására, a helyhatósági választójog megreformálására vonatkozóan, valamint egymást érték a reformok kidolgozására összehívott tudományos és szakmai értekezletek. A változtatás szükségességét valamennyi érdekelt hangsúlyozta, azok időszerűségét azonban a vármegyei körök nyíltan, a kormányzati erők inkább csak burkoltan, megkérdőjelezték. A valódi reformszándék hiánya miatt így a jelzett időszakban a vármegyék szervezetében és működésében érdemi változások nem következtek be.

TÓTH ÁGNES: A FÖLDREFORM ÉS A TÁRSADALMI SZERKEZET VÁLTOZÁSÁNAK NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSE A DÉL-DUNÁNTÚLON (1945-1949)

A szerző, korábbról is közismerten kiváló, telepítésekkel és áttelepülésekkel kapcsolatos művei sorát folytatva, a radikális változást okozó földreform végrehajtását és következményeit állította elemzése középpontjába. A politikai megfontolásokat érzékeltetve, problémacentrikus közelítésmódja alapján mutatja be egy jól behatárolt - különösképpen a bukovinai székelyek által lakott - régióban a társadalmi változásokat. A társadalomstatisztikai és egyéb történeti forrásokra támaszkodó alapos vizsgálat eredményeit árnyalt megfogalmazásban és tágabb összefüggésekbe helyezve tárja az olvasó elé.

173