Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Rezümék (magyar, angol, német)
REZÜMÉK VARGA SZABOLCS: HUNGARIGAKUTATÁSOK GRAZBAN A Magyar Királyság a történelem folyamán mindvégig szoros kapcsolatban állt az ausztriai tartományokkal, így Stájermarkkal is. Ennek köszönhetően a gráci tartományi levéltárban sok olyan forrás található, amelyik magyarországi eseményekről tudósít, azaz hungarikának számít. Természetesen ezek döntő többsége a közeli dél-dunántúli területekre, elsősorban Somogy, Baranya és Zala megyékre vonatkozik, így az e régióval foglalkozók számára lehet fontos. A magyar történetírás változó intenzitással érdeklődött a Gráfban található források iránt, szisztematikus feltárásukra eddig nem történt kísérlet. A tanulmány első felében ennek historiográfiája kerül bemutatásra. Ebből kiderül, hogy a horvát történészek jobban kiaknázták a stájer levéltár különböző állagait. Az egyik legfontosabb gyűjtemény az úgynevezett Militaria, amelyben a 16. század kezdeteitől találhatók az oszmánok elleni védelmi rendszerrel kapcsolatos iratok. A Somogy Megyei Levéltár támogatásával ennek az fondnak az 1509-1542 között keletkezett forrásaiból kerültek kiválogatásra a Magyar Királyságra vonatkozó iratok, és ezek pontos lelőhelyét, és rövid regesztáját tartalmazza a tanulmány második felét alkotó jegyzék. NAGY-TÓTII MÁRIA: VALENTIANUS PURGOLT, A BATTHYÁNYAK ÚJKERESZTÉNY ORVOSÁNAK LEVELEI, 1622-1636 II. A szerző Batthyány (II.) Ferenc udvari orvosának, Valentianus Purgoltnak urához írt azon leveleit mutatja be, melyeket a Magyar Országos Levéltár őriz. A forrásközlés folytatása annak a tanulmánynak, mely a 2007-es levéltári évkönyvben jelent meg. A levelek közlését a szerző azért tartotta fontosnak, mert hazánkban kevés forrás maradt fenn a harmincéves háború (1618-1648) német tartományokban zajló katonai eseményeiről. GŐZSY ZOLTÁN: SZIGETVÁRI ÉS DÉL-SOMOGYI KERESKEDŐK A 18. SZÁZAD ELEJÉN A tanulmány a 18. század első évtizedének kereskedelmi folyamatait vizsgálja a dél-somogyi térségben. Ebben az időszakban Szigetvár különböző központi funkciókkal rendelkezett, amelyek egymást generálták. A katonaság jelenléte, a viszonylagos biztonság nagymértékben erősítette Szigetvár kereskedelmi szerepét. A Rákóczi-szabadságharc dél-dunántúli térnyerése, a kuruc és szerb csapatok közötti konfliktusok, illetve a rác és magyar lakossággal szembeni atrocitások átalakították a kereskedelmi szokásokat és a kereskedők etnikai összetételét. 1703-1704 titán kiszorultak a pesti kereskedők, és szerepüket zömében délről érkező rácok vették át, akik részben a Török Birodalomból folytatták tevékenységüket, részben szlavón területről, részben Dél-Dunántúl jelentősebb településein (Pécsen, Mohácson, Szigetváron, Siklóson) letelepedve. Ugyanitt meg kell említenünk a német kereskedőket, akik leginkább Pécsről, Szigetvárról és Eszékről folytatták tevékenységüket. A 18. század első évtizedére kialakultak azok a kereskedelmi formák, fórumok, irányultságok és tendenciák, amelyek az 1760-as évek végéig meghatározóak voltak a térségben. A kereskedelem irányait megszabták a kereskedők kapcsolatai, illetve azok rendszere. Ebben a nemzetiség és a nyelvi kompetencia determináló szerepű volt. A tanulmány bemutatja, milyen módon és milyen termékekkel kereskedtek a Szigetváron élő kereskedők, milyen stratégiákat alakítottak ki a szabadságharc hadi eseményeinek hatására. 171
