Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)

Gyenesei József: Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években (Második közlemény)

5. Államosítás és egységes gyakorlati közigazgatási vizsga mellett fenntartandónak tartják-e ajoispáni és főügyészi állásokat?

6. Államosítás esetén súlyt helyeznének-e az áthelyezhetetlenségre? Vonatkozzék-e ez minden tisztségre, vagy csak a helyhez kötöttséget megkívánó tisztségekre; melyek legyenek ezek?

7. Fegyelmiekben mit tartanak helyesebbnek, ha végső fokban közigazgatási bíróság avagy a belügyminisztérium dönt?

8. Jogi szaktudást igénylő ügyekben megmaradjon-e a közigazgatási bizottság illetékessége, avagy állíttassék-e fel egy országos másodfokú közigazgatási hatóság?

9. Az árvaszéket a mai társhatósági alakban, avagy decentralizálva, mint egyes hatóságot tartják-e helyesnek; ez utóbbi esetben ne legyen-e a második fórum a központi árvaszék?

10. A községjegyzőjét miként vélik bekapcsolni a jövő közigazgatásába, mint választott községi, vagy mint a vármegye státusába kinevezett és a községbe kihelyezett állami szervet?

11. A képviselő-testületeket és [a] törvényhatósági bizottságokat miként vélik hazafiúi szempontból leghelyesebben megalkotni?

12. Mivel vélik rekompenzálni az autonómiát a legfontosabb jogköréért, a választásáért?

13. Szükség van-e egy általános közigazgatási területrendezésre, a csonka vármegyék beolvasztására?”13.

Terjedelmi okok kizárják, hogy a lap felhívására válaszoló valamennyi vármegyei tisztikar határozatát, illetve a reformkérdésben ezzel egy időben megszólaltatott összes közéleti szerepló' véleményét az alábbiakban részletesen sorra vegyük, minderre azonban az egybehangzó hozzászólások miatt nincs is szükség. 13 14 „A vármegye” hasábjain közölt álláspontok néhány kivételtől eltekintve a közigazgatási reformról mint szükségtelen, időszerűtlen, célszerűtlen, kerülendő, káros, illetve veszélyes jelenségről szóltak, amelynek végrehajtása konszolidálódott viszonyok között, nyugodtabb időkben történhet majd meg.15 Több törvényhatóság hozzászólása különbséget tett a vármegyéknek mint autonóm testületeknek a reformja és a közigazgatás reformja között. Szerintük a vármegyei közigazgatás terén is számtalan nagyjelentőségű és gyakorlati fontosságú reform eszközölhető anélkül, hogy a vármegyék autonómiáját vagy jelenlegi struktúráját lényegében meg kellene bolygatni.16 17 A válaszadó tisztikarok többsége - ahogy az sejthető volt — a választási rendszer és a virilizmus fenntartása, illetve a helyhatósági választójog szűkítése, valamint a területi integritás elvének védelme érekében a területrendezés mellőzése mellett foglalt állást.11

A belügyminiszter új tervezete és VTOE javaslata

Rakovszky 1922 végén közzétett reformtervezetének kibővített változata a következő év tavaszán, a vármegyei javaslatözön időszakában került a nyilvánosság elé. A munkaanyagból kitűnt, hogy a belügyminiszter továbbra is a területi igazgatás államosításának szükségessége mellett érvelt: „a centralista és a municipalista törekvés körül ebben a reformjavaslatban inkább az első fog dominálni. De a maga befolyásáért jelentkező önkormányzati elem részére is tért enged az érvényesülésre [...]”.18 A központosítás indokoltságát a Magyar Közigazgatás vezércikkírója a széthúzó társadalmi rétegek feletti hatalmi szervezet megteremtésének szükségességével magyarázta, valamint az

13 A vármegye, 1922. dec. 10. 1. sz. 5. p.

14 Az országos közélet megszólaltatott szereplői közt volt például Gróf Apponyi Albert, Peyer Károly, Ugrón Gábor vagy a hazai közigazgatás-tudomány jeles képviselője Tomcsányi Móric is. A lap négy egymást követő számában közölte Kossuth Lajosnak a megyei szervezetről 1883-ban készített írását, a törvényhatóságok közül Szabolcs, Tolna, Zemplén, Fejér, Baranya, Békés, Győr, Komárom, valamint Gömör és Kishont vármegyék tisztikarának véleménye jelent meg a közlöny első félévi számaiban.

15 Kivételt ez alól Zemplén és Békés vármegyék tisztikarai jelentettek, amelyek tagjai a közigazgatási reform mielőbbi véghezvitelét sürgették. A vármegye, 1923. márc. 1. 7. sz. 1. p., valamint márc. 20. 9. sz. 1. p.

16 A vármegye, 1923. márc. 10. 8. sz. 1. p., valamint máj. 20. 15. sz. 2. p.

17 A 15. jegyzetben említett törvényhatóságok képviselői mellett Győr vármegye tisztikara is a kinevezési rendszer bevezetése mellett tette le a voksát. A vármegye, 1923. márc. 20. 9. sz. 2. p.

18 A közigazgatási reform. In. MK 1923. ápr. 8. 14. sz. 1. p.

132