Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Gyenesei József: Kísérletek a vármegyei közigazgatás megreformálására az 1920-as években (Második közlemény)
„A vármegye” és a területi államigazgatás átalakítása Közel négyévnyi hallgatás után, 1922. december 10-én ismét napvilágot látott a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének (VTOE) hivatalos közlönye: A vármegye. Az újraindított lap első számában Rakovszky Iván belügyminiszter köszöntő szavai mellett felhívást intézett a vármegyei tisztviselői kar jeles tagjaihoz arra kérve őket, hogy fejtsék ki álláspontjukat a közigazgatási reform legújabban nyilvánosságra került tervezetével kapcsolatban s Valójában a pár nappal korábban, november 26-án és 27-én a belügyminiszter elnökletével, az érintett minisztériumi szakosztályok vezetőinek és előadóinak, valamint a közigazgatás elméleti szakembereinek részvételével megtartott ankéton a tervezett átalakítások irányelvei váltak csak ismertté, amelyek a vármegye államosítását célul tűző 1914-es javaslat elképzeléseivel mutattak hasonlóságot.8 9 Az értekezlet résztvevőinek többsége egyetértett abban, hogy a tisztviselők választási rendszerének mint alkotmányvédő garanciának a fenntartása az Ausztriával fennállt közjogi kapcsolat megszűnését követően okafogyottá vált. Kiemelték, hogy a kinevezési rendszerre történő átállást követően az igazi önkormányzati életet és szellemet az ön- kormányzati testületek hatáskörének valódi tartalommal történő megtöltésével kell majd biztosítani. Megvitatásra került az önkormányzati ügyek gyorsabb és szakszerűbb intézését elősegítő vármegyei kisgyűlések vagy vármegyei táblák létrehozásának gondolata, valamint a járási ügykör egy részét és a nagyközség feladatait ellátó mezővárosi kategória megteremtése. Szó esett az alsóbb fokú közigazgatási bíróságok és a tisztviselők ügyeiben eljáró független fegyelmi bírói testületek felállításáról is. Végül a felszólalók hangsúlyozták a reform megvalósításának „elodázhatatlan sürgősségét”.10 A Bethlen-kormány közigazgatási elképzeléseinek ismeretében az átalakítások gyors megvalósítása azonban nem sok sikerrel kecsegtetett, ennek ellenére a tervezett reformok híre újabb riadalmat keltett a vármegyei nagybirtokosság körében. Ezért I Iederváry Lajos, a TTOK újdonsült igazgatója Rakovszky belügyminiszternél tett december eleji bemutatkozó látogatását igyekezett arra is felhasználni, hogy hasznos információkat szerezzen a közigazgatási reform munkálatairól a felbolydult vármegyei közönség kedélyeinek megnyugtatása végett. Az egyesület vezetője a találkozó eredményéről beszámolva elmondta, hogy a közigazgatási reform: ,jaz adatgyűjtés és a főbb irányelvek megtárgyalásának stádiumában van.”, amely szerinte a „legnagyobb körültekintéssel, óvatossággal, hazafias gonddal lesz megalkotva.” A miniszter kihangsúlyozta, hogy a kidolgozás során: ,A tudományos és a politikai világ számottevő tényezői meg lesznek hallgatva." A belügyminiszter ígéretet tett arra is, hogy az egyesület véleményét nemcsak kikéri, de arra „a lehetőség határain belül súlyt akar helyezni." A vármegye szerkesztői a hallottak alapján kijelentették, aggodalomra nincs ok, mert a reform olyan egyénre van bízva, akinek az egyedüli célja az, hogy a vármegyét újabb évezredekre a „népjogok védőbástyájává”, a „nemzeti tradíciók mentsvárává tegye"}1 A VTOE vezetősége a belügyminiszter által felkínált véleménynyilvánítási lehetőséget komolyan véve egy körlevélben felhívást intézett a vármegyék alispánjaihoz, valamint ugyanebben a tárgyban egy 13 pontból álló kérdőívet tett közzé a közlönyben, a közigazgatási reformmal kapcsolatban, kérve a megyei törvényhatóságok tisztikarát, értekezleten vitassák meg az abban foglaltakat:12 1. ,,[A közigazgatási reformot] Szükségesnek és a mai viszonyok mellett időszerűnek tartják-e? 2. [A reform] Részleges, avagy a közigazgatás minden ágazatára, minden kérdésre kiterjedő legyen-e? 3. Mit tartanak helyesebbnek, [a] választást, avagy [a] kinevezést? 4. Ha a kinevezést, vonatkozzék-e az minden tisztségre, avagy egyes állások betöltése maradjon a vármegye jogkörébe, s mely állások legyenek azok? 8 A vármegye 1922. elet-. 10. 1. sz. 1. p. Rakovszky Iván: Túróé vármegyei főjegyző, a Nemzeti Munkapárt, majd az. Egységes Párt országgyűlési képviselője. 1922. június és 1926. október között a Bethlen-kormány belügyminisztere, nevéhez fűződik az 1925. évi választójogi törvény kidolgozása, illetve a rendőrség átszervezése. 9 A Sándor János belügyminiszter által beterjesztett 1914-es közigazgatási reformjavaslat előkészítésében a képviselőház köz- igazgatási bizottságának elnöki tisztét betöltő Rakovszky Ivánnak is szerepe volt. A tervezetről bővebben lásd! Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Vál. sajtó alá rendezte, jegyz. a bev. Csizmadia Andor. Bp., 1979. 389-418. p. 10 A közigazgatási reform előkészítése. In. Magyar Közigazgatás (a továbbiakban: MK) 1922. dec. 8. 49. sz. 1-2. p. 11 A vármegye, 1922. dec. 10. 1. sz. 2. p. 12 SML alispáni iratok 3987/1924. alapsz. irathoz tartozó 1993/1923. sz. irat. 131
