Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között
Pettend, Kistamási, Molvány, Pata, Poklosi, Somogyapáti, Somogyviszló) és a szentmihályfai gróf Andrássy-féle uradalom között negyven esztendeje húzódó vízjogi pereskedést.93 Herczegh Sándor sem állhatta meg, hogy szót ne kérjen a véderőtörvény-javaslat vitái alatt. 1911. november 25-én ellenzéki álláspontjának megfelelően, elutasította a tervezetet. Nézete szerint a magyar nemzet ne áldozzon egy olyan, nyelvében, szellemében, jelvényeiben idegen hadseregre, amelynek már puszta léte is egy beolvasztási törekvés. A hadseregfejlesztés - fejtegette - elviszi az ország kevéske kis pénzét, olyan időben, amikor „a gazdaság ólomlábakon jár ’, nincsenek rendes utak, a gyermekek egy része nem jut el az iskolába, s kevés a ,,szenvedést mulasztó” kórház.94 „A nagy válság heteiben” Herczegh Sándor is választókerülete székhelyére utazott. 1912. június 23-án egy szigetvári népgyűlésen - Kossuth-párti és szociáldemokrata szónokok társaságában - adott számot képviselőházi működéséről.95 96 Két nappal később, „a Ház alkotmányán tett erőszak elleni tiltakozásul” - követve ellenzéki képviselőtársai példáját - a túrkevei nagygazda lemondott 1910. július 1. óta betöltött munkásügyi bizottságbeli tagságáról." A Szigetvári választókerület képviselőjének közérthető, szabatos szónoklatainak sora 1912-ben megszakadt. 1912 májusa után Herczegh Sándor neve már csak a távollévő honatyák listáján szerepel. Elképzelhető, hogy visszahúzódása tudatos volt, és hátterében a gazdapárt országos hálózata szervezésének egész embert kívánó feladata állt. A másik két gazdapárti honatya képviselőházi pályafutásában nem volt ilyen törés. Szabó István és Novák János képviselőházi aktivitás terén messze maga mögé utasította a többi, somogyi választókerületből mandátumhoz jutott képviselőt. Novák János azon új képviselők közé tartozott, akik nagyon hamar felvették a törvényhozási munka ritmusát. Már 1910. július 25-én megtartotta első honatyai szónoklatát „az 1910. évben viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" szóló - felhatalmazási - törvényjavaslat tárgyalásakor. Novák „szűzbeszédében” adócsökkentést (különösen a földadó, a különféle szeszadók és az örökösödési illeték mérséklését), államilag ösztönzött kisbéried rendszer megteremtését, valamint falusi állami iskolák építését kérte a kormányzattól.97 98 Ezen intézkedések megtételét a „kisemberek”, vagyis a falusi kisgazdák és kisiparosok érdekében szorgalmazta. A képviselő .^zűzbeszédéről” a vármegyei sajtó is megemlékezett, sőt a Somogyi Hírlap című, az idő szerint éppen „függetlenségi politikai napilap” alcímmel megjelenő újság azonnal jellemzést is közölt a „csurgói követről„Novák János önkéntelen humora, zamatos, naiv kijelentései némi derűt öntöttek az egyhangúságba, de tehetség és tudás dolgában bizony megsem közelíti - Szabó Istvánt.'m A Csurgói választókerület képviselője első felszólalásától kezdve tudatosan használta a „kisember”, „kispolgár”, „kis egzisztencia” („kis exisztenczia”) fogalmakat - melyek a társadalom nagyobb szeletét jelölik, mint a kisgazda, vagy a kisbirtokos jelző - s büszkén vallotta magát a vidéki kistulajdonosok képviselőjének. A nagygazda-képviselő mindig igyekezett a szegényebb néprétegek mindennapjaiban előforduló, bosszúságot okozó problémákkal foglalkozni. 1912. június elsején, a belügyminiszterhez intézett interpellációjában például arra volt kíváncsi, hogy a Horvátországban vásárolt és Magyarországra átszállítani óhajtott haszonállatok esetében, miért szedik be kétszeresen az állatorvosi szemledíjat a horvát hatóságok.99 E kérdés jelentősége természetesen nem volt mérhető a hadügyi kiadások emelésének, az önálló nemzeti bank, vagy az általános választójog kérdéséhez. A képviselőházi naplóból azonban kiderül, hogy a tisztelt honatyák döntő többsége eme nagy kérdéskörök tárgyalásánál ugyanazon sablonmondatokat ismételgette. Novák ennek fényében inkább tűnik szakpolitikusnak, hiszen interpellációjában elmondta, nem restellt elmenni egy szlavóniai állatvásárra, hogy személyesen győződjön meg az eljárásról. A kérdést egyébként okkal hozta a Ház 93 Uo. VII. köt. 121-126. p. 94 Uo. XII. köt. 412-415. p. 95 „A vasárnapi népgyűlések. - Tiltakozik a somogyi ellenzék.” In. SÍI. 1912. jún. 25. 141. sz. 2-3. p. 96 KN. 1910-1915. XVII. köt. 73. p. 97 Uo. I. kötet. 40.5-411. p. 98 „A csurgói követ. - Novák lános országgyűlési képviselő „szűz” beszéde. - Tetszett, de nem úgy, mint Szabó István.” In. SH. 1910. jól. 27.168. sz. 2. p. 99 KN. 1910-1915. XVI. köt. 407. p.
