Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Récsei Balázs: Somogyvár megye monográfiájának története a dokumentumok tükrében
ketten elvállalták az egész történeti rész megírását, beleértve a községek történetét is. Honorárium tekintetében megjegyezte, ha a vármegye adja a megbízást valamely tudósnak, akkor az aránytalanul nagyobb szokott lenni, annál, amit egy szerkesztőség ad ugyanazért a munkáért. Ezt nem is ajánlotta, mert ekkor alig maradna fedezet a többi kiadásra, mindez pedig az Országos Monográfia Társaság - amelynek ő mint főszerkesztő alkalmazásában állt - érdekeivel nem egyezne. Javasolta, hogy a rendelkezésre álló 20-24 000 koronát adják át a Társaságnak, amely ezt ki tudja egészíteni saját alapjából. Ajánlott egy tartalomjegyzéket is, ahol a történeti részek túlnyomó helyet kapnának. E szerint a tisztán történeti rész sűrű szedéssel 400, ritkítottál 700 oldalt igényelt. Angyal Dávid ekkor már nem vállalta el a munkát, mivel időközben egyetemi tanárrá nevezték ki. 8 " Marczali Henrik ekkor sem akart közreműködni a megye monográfiájának elkészítésében. Elmondása szerint szerette volna megírni szülőmegyéje történetének újkori részét, de ezt csak annak célszerű elvállalnia, akinek elegendő ideje van a megyei levéltárban és a jelentősebb megyei családok gyűjteményeiben kutatni. sl A Monographia Bizottság a beérkezett válaszokat követően 1911 áprilisában úgy döntött, hog)' egyelőre nem tesz a Törvényhatósági Bizottság felé előterjesztést, hanem a következő értekezletére meghívja Borovszky Samu főszerkesztőt, akivel a hangsúlyos történeti részről akartak megállapodni, illetve tárgyalni a kiadási szerződésről. 82 A kötet munkálatairól tudomást szerzett az ekkor Miskolcon élő Valentényi Gáspár felsőkereskedelmi iskolai tanár is, aki két éve jelentette meg A Somogy megyei czéhek H3 című munkáját. Levélben ajánlotta a monográfia szerkesztői figyelmébe új kéziratát, amelyet Somogyvármegye településföldrajza címmel látott el. 84 Hogyan lett a somogyi kötet „a Borovszky" helyett „a Csánki"? Borovszky' Samu a kezdetektől - az Ahaúj-Torna vármegye és Kassa 1896-ban megjelent kötetétől - főszerkesztője volt a sorozatnak. Az első négy kötetet Sziklay Jánossal együtt jegyezték, mint főszerkesztők. A többit Borovszky egyedül vitte, kivéve az utolsót, Somogyvármegye monográfiáját. Tulajdonképpen Borovszky Samu e kötet munkálatai közben hunyt el. Egy váratlan asztmatikus roham 1912. március elején megakadályozta abban, hog)' végre személyesen tárgyalhasson Kaposváron a somogyi kötetről. 85 Rá másfél hónapra pedig Budapesten elhunyt. A somogyi kötetben nem tettek említést Borovszky-közreműködéséről. Utódjáról a főszerkesztői székben hamar sikerült gondoskodni. A kiadó sietett táviratban megnvugtatni a megrendelőt, azaz Somogy megyét, Csánki Dezső bevonásáról, majd május 1-jei dátummal hivatalos levélben is megerősítették, hogy Csánki lett a főszerkesztő. Nyilvánvaló, hogy nem akarták a sajnálatos haláleset miatt veszélyeztetni a végre egyenesbe kerülő somogyi kötet jövőjét. Borovszky rajta hagyta keze nyomát a somogyi monográfián, mivel a történeti rész tervezetét még ő állította össze és ezt Csánki „helyesléssel vette tudomásul" m , valamint a korábbi - Borovszky-féle főszerkesztésű - kötetek szerkezete, metodikája is könnyen felismerhető benne. Csánki főszerkesztői, illetve lektori tevékenységéről annyi látszik bizonyosnak, hogy a somogyi monográfia történeti fejezetének zömét 1914 januárjáig már megkapta. 8 ' Egyébként a szerkesztést ténylegesen Vende Aladár végezte, tehát a somogyi kötet lehetne közkeletű neve akár „a Vende" is. O a Magyarország Vármegyéi és Városai című sorozatban segédszerkesztőként és szerkesztőként, illetve a települések ismertetésével vett részt. Jelentős munkát fejtett ki, ez a somogyi alispánnal folytatott levelezéséből is kiderül. Az adatgyűjtéssel is sok időt 80 ai. 3765/1911. [23., 24.], és 6113/1911. [25., 26.] 81 ai. 6691/1911. 82 ai. 1656/1911 83 Valenténvi Gáspár: A somogymegyei czéhek. Szekszárd, 1909. Molnár-féle Könyvnyomda. 84 tű. 25725/1911. 85 ai. 5769/1912., 5939/1912. [27.] 86 ai. 10293/1912., 10398/1912. [30.] 87 ai. 2416/1914.
