Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Polgár Tamás: Somogyi diákok a Pécsi Püspöki Joglíceumon 1831-1848 (1850) között

kritériumok alapján készült az adattár, mely 239 somogyi diák adatait tartalmazza. Az adattár közlését nemcsak a mi kutatási szempontunk indokolta. Életrajzi kutatások szempontjából is fontos forrásbázisul szolgálnak ezek a közlések, egy-egy személy pályaképének megrajzolásánál elengedhetetlen iskolai előmenetelének ismerete. Az adattárban szereplő somogyi diákok többségének pályaképe nem is a reformkorban, hanem a szabadságharc utáni korszakban teljesedett ki. Főleg az 1830-as években végzett tanulók esetében tudjuk jelezni azt, hogy közülük néhányan a megye 1848 előtti tisztikarában is szerepet kaptak. Ezek természetesen csak a ranglétra alsóbb, sokszor tiszteletbeli tisztségeit jelentették. A Pécsi Püspöki Joglíceumról Pécs 1686-ban szabadult fel a török uralom alól, még ebben az évben elkezdték, vagyis inkább folytatták a jezsuiták iskolai tevékenységüket. A városban - mind a világi, mind az egyházi méltóságok között - felmerült az igény, hogy ne csak gimnáziumi, hanem magasabb szintű iskola is működjön Pécsen. Baranya vármegye, az 1751. évi pozsonyi országgyűlésre kiküldött követeinek már oly utasítást adott, hog)' Pécsett egyetem vagy akadémia felállítását szorgalmazzák.

3 A vármegye mellett Klimó György pécsi püspök is támogatta egy olyan felsőbb iskola létrehozásának gondolatát, amelyben a hittudományokon kívül a kánoni jogot, az egyháztörténetet, bölcsészetet, és mennyiségtant is oktattak volna. Klimó, 1777-ben bekövetkezett halála miatt nem valósíthatta meg tervét. A felvilágosult abszolutizmus kormányzati elvei érvényesültek az oktatásban is. Az 1777-ben kiadott tanügyi rendelet, a Ratio Educationis az akadémiák korábbi, 17-18. századi tagozatrendszerét is átalakította. Az új királyi rendelkezés a korábban bölcseleti fakultásra épülő teológiai fakultás helyére jogi fakultást szervezett. így az új rend szerint az akadémiákon két év bölcseleti stúdium, majd két év jogi stúdium szerepelt. Ilyen két tagozatos akadémiát eredetileg minden tankerület székhelyére terveztek. II. József 1782-ben ezt hatra csökkentette, a budai egyetem mellett öt tankerületi székhelyen, Pozsonyban, Kassán, Nagyváradon, Győrben és Zágrábban szerveztek jogakadémiákat.

4 Baranya vármegye nem nyugodott bele abba, hogy Pécsen ne legyen akadémiai szintű képzés, és sikerült elérnie, hogy a győri jogakadémia székhelyét Pécsre helyezzék át. A pécsi akadémiai oktatás nem volt hosszú életű, 1785-1802 között folyt csak itt a képzés. Győrnek ugyanis sikerült elérnie, hog)' 1802. novemberében már Győrben hangozzék el a tanévnyitó, vagyis az akadémia visszakerült a nyugati városba. Baranya vármegye az akadémia ügyét sérelmei közé vette fel. A Győri Káptalan az akadémia visszahelyezésével kapcsolatban azzal érvelt, hogy Győr a dunántúli ifjúság számára jobban megközelíthető. Somogy számára a helyszín változása egyértelműen káros volt. Erre bizonyíték az 1802. évi vármegyei követutasítás is, mely még a változást megakadályozandó Somogy vármegyei állásfoglalást tükrözte. A követutasítás nyolcadik pontjaként szerepelt: „Tekintettel nemcsak ezen, hanem a szomszédos Tolna, Bács, Szörény, Verőce, Pozsega és Baranya vármegyék kényelmére és előnyére, mely abból származik, ha a királyi akadémia Pécsett, a mostani helyén meghagyatik, a követ urak hathatósan rajta legyenek, hogy ez az akadémia, amint halljuk szándékoztatik Győrbe, ezen semmi más akadémiával nem bíró alsóbb részektől, nevezetessen ezen még gymnasiummal sem rendelkező megyétől elég messze eső, egyébként is környékében akadémiával és több gymnasiummal bíró helyre át ne vitessék. "

5 A diákok létszámadatai is azt mutatják, hogy a somogyi ifjúság számára káros volt az iskola szélmelyének változása. Míg az utolsó pécsi évben (1801/1802) 35 somogyi tanuló járt az akadémiára (ez a diákság 13%-át jelentette), addig a következő győri tanévben (1802/1803) már csak 26 somogyi tanulót találunk (ez a diákság 7,9%-t jelentette).

6 3 Rajczi Péter: A Pécsi Püspöki Jogakadémia története. In. Pécsi Szemle. 1998. ősz-tél. 33. p. 4 Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Bp., 1988. 59. p. 5 Melhard Gyula: Somogy vármegye a rendi országgyűléseken. I. köt. 1661-1812. Veszprém, 1906. 249. p. 6 Polgár: i.m. 126.