Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Polgár Tamás: Somogyi diákok a Pécsi Püspöki Joglíceumon 1831-1848 (1850) között

A 19. század első felében történtek még próbálkozások egy pécsi akadémia megnyitásával kapcsolatban. A gimnáziumot átvevő ciszterci rend, valamint Batthyány Iván gróf közös erőfeszítéseit sem koronázta siker 1817-ben.

7 Jogakadémia létrehozására nem volt esély. Az 1806-i Ratio Educationis intézkedéseivel, további fejlődésre lendítette a korábban kijelölt öt akadémiát. Mellettük azonban egy új intézménytípusról is beszél a rendelet: ez az önállósult bölcselettagozat. Hivatalos neve líceum, melynek tananyaga megegyezett az akadémiák bölcselet-tagozatának tananyagával.

8 Itt a gimnáziumi évek elvégzése után még két éves bölcseleti képzést kaptak a tanulók. Ezen líceumokat általában a megyéspüspökök tartották fent - főleg alapítványi pénzekből -, de világi ifjak számára is nyitva álltak. Ezekre a líceumokra három városban jogi fakultást is szerveztek (Pécs, Eger, Temesvár). A katolikus püspöki líceumok gyakorlatilag akadémiaszintű bölcseleti és jogi fakultásból álló líceumokká váltak. Szepesy Ignác pécsi püspök nevéhez, - aki 1828-1838 között töltötte be ezt a méltóságot - fűződik a Pécsi Püspöki Joglíceum megszervezése. O eg)

7 nyilvános jellegű főiskola felállításáért küzdött, olyanért, amely a hiányzó egyetem funkcióját is betölthette, amelyben a bölcseleti tanfolyam mellett teológiai és jogi oktatás folyik. A püspök városi épületeket szerzett meg, alapítványt is tett az iskola gazdasági megalapozása érdekében. Szepesy 1831 szeptemberében tett felterjesztést a nyilvános bölcseleti fakultás indítására, melyet a Helytartótanács 1832. évi február 21-én kelt 3532. számú rendeltében el is fogadott, és a törvénvhatóságok között ki is hirdetett. A tanítás azonban már 1831. október 15-én megkezdődött, bízva a felsőbb hatóságok jóindulatában. Szervezet, tanulmányi rend és fegyelem tekintetében az egyéb királyi akadémiáknál érvényes királyi rendeletek voltak a mérvadók. Megszerezték a Győri Királyi Akadémia érvényes tanrendjét és változatlanul életbe léptették a pécsi joglíceumon. A két éves bölcseleti tanfolyam azonban nem jelentette a líceum kibontakozásának végét. Szepesy püspök 1833-ban engedélyi: kért a jogi fakultás megnyitására. Az 1833. július 15-én kiadott udvari rendelet meg is adta ezt. Az 1833/34. évi tanévtől a Pécsi Püspöki Joglíceumon immár két éves bölcseleti és két éves jogi tanfolyamot végezhettek a tanulók. Szepesy először 1832-ben, majd módosítva és kiegészítve 1835-ben adta ki az alapítólevelét, amelyet a király 1835. augusztus 27-én hagyott jóvá.

9 Az előadási nyelv latin, 1845. március 4-től kezdve magyar volt. A líceum 1833-tól a Fő utcán (ma Király utca) lévő Pálos rendi kolostorban nyert végleges elhelyezést.

10 Pécsen az iskola emlékét mai napig a Lyceum utca és a Lyceum torony őrzi. Baranya vármegye gondoskodott arról, hogy

7 Szepesy Ignác emléke és nemes cselekedete, az utódok számára is méltó módon megmaradjon. Baranya vármegye 1832-ben átiratot intézett a megyékhez, támogatásukat kérve a püspök személyének és tevékenységének törvénykönyvi megörökítéséhez.

11 Somogy vármegye, országgyűlésre kiküldött követeinek meghagyta, „hogy ezen nagy érdemű hazafinak [Szepesy Ignác PT] a közjóra tett illy nagy áldozatja a késő maradékra is érdemlett emlékezetbe által menjen, követ urak azt a törvény könyvbe bé iktattatni igyekezzenek."

12 Emlékét a Magyar Törvénytár az 1836. évi törvények XXIV. törvénycikkelyében örökíti meg.

13 Az utókor háláját bizonyítja Pécs első köztéri szobra (1893) a Székesegyház téren, mely méltó emléket állít a város nagyformátumú püspökének.

14 7 Ezzel kapcsolatban bővebben lásd! Kopcsányi Károly: A Pécsi Jogakadémia múltja s jelene. Pécs, 1897. 6-7. p. 8 Mészáros: i.m. 59. 9 Az intézmény elnevezése az alapító okirat szerint lyceum episcopale, vagyis püspöki líceum. (Az elnevezés érthető, hiszen az iskolát teljesen püspöki javadalom tartotta fenn.) Az iskola elnevezésével kapcsolatban 1865 után felváltva találjuk a lyceum, akadémia, jogakadémia, lyceum jog- és állattudományi kar elnevezést. (Rajczv: i.m: 34. p.; Kopcsányi: i.m. 21. p.) Magam a joglíceum nevet használom, (még ha korszakunkban igazából nem is ez volt a hivatalos elnevezés) megkülönböztetve a meglévő akadémiáktól és az egyéb líceumoktól. 10 Az intézmény részletesebb történetére lásd! Rajczi Péter és Kopcsányi Károly idézett műveit. Szepesy Ignác iskolaalapító tevékenységéről lásd! Odor Imre: Szepesy Ignác „életműve": A Pécsi Püspöki Lyceum (1831-1848). In. A Pécsi egyházmegye vonzásában: Ünnepi tanulmányok Timár György tiszteletére. Bp.. 2007. 259-276. p. 11 SML Somogy Vármegye Nemesi Közgyűlése és Albizottsága iratai. Kis és közgvillési jegyzőkönyvek, (továbbiakban Kgy. jkv.) 1832. aug. 5. 2340/1832. 12 Uo. 1832. nov. 5. p. 1857. 3223/1832. 13 Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Bp., 1896. 63. Zárójelben kell itt megjegyezni, hogy a törvény Szepesy Ignác, pécsi püspök által alapított académiáróf szól. 14 Ódor: i.m. 271. p