Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

a Marcali járásbeli Boronka községben tőzegkitermelést - korabeli elnevezéssel turfaásást - folytató bányavállalkozás is. A kibányászott fiatal kőszenet mezőgazdasági gőzgépek fűtőanyagaként, illetve kovácsszénként értékesítették. ) A vármegyei ipar ágazati szerkezetéről is rendelkezünk adatokkal. Nyolc ipari alcsoport - a ruházati ipar, az építőipar, avas- és fémipar, az élelmiszeripar, a vendéglátóipar, a faipar, a gépgyártás és közlekedési eszközök gyártása, valamint az építőanyag-gyártás - keresőinek létszáma haladta meg az ezer főt, s ezek együttesen az ipari keresők 90,2%-át fogták össze.

125 Közülíik is kiemelkedett a viseletet biztosító ruházati ipar, amely egymaga az ipari keresők egynegyedét foglalkoztatta. 1910-ben három 20 főnél népesebb munkáshadat foglalkoztató ruházati ipari cég működött Somogyban: két kaposvári szabóság és egy - elsőrangú termékeiről híres - szigetvári cipőgyár. A dualizmus korszakának köz- és magánépítkezésekre gyakorolt áldásos hatásának hála, az építőipar is jelentős szegmensnek számított. Az 1910-ben összeírt tizenegy darab 20 főnél nagyobb munkáslétszámmal bíró építőipari cég közül kiemelkedett Sztélék Ferenc marcali építőmester 73 segéddel dolgozó vállalkozása. Közigazgatási egység Ruházati Építő Vas- és fém Élelmiszer Vendéglátó Fa Gépgyártás Közigazgatási egység ipari kereséík száma Gépgyártás Somogy vármegye 501 (S 3398 2252 2179 1582 1478 1200 Somogy vármegye (24,9%) (16,8%) (11,2%) (10,8%) (7,8%) (7,3%) (5,9%) Baranya vármegye és 5985 4368 2851 2993 1999 2119 1660 Pécs tj. város együtt (22,0%) (16,1%) (10,5%) (11,0%) (7,3%) (7,8%) (6,1%) Tolna vármegye 4281 4108 1624 1580 938 1234 580 Tolna vármegye (25,4%) (24,3%) (9,6%) (9,4%) (5,6%) (7,3%) (3,4%) Veszprém vármegye 4136 1997 1376 2483 1245 884 691 Veszprém vármegye (27,2%) (13,1%) (9,0%) (16,3%) (8,2%) (5,8%) (4,5%) 6790 2697 2343 2670 2484 2011 1102 Zala varmegye (29,7%) (11,8%) (10,2%) (11,7%) (10,9%) (8,8%) (4,8%) Duna jobb part 49994 35008 20S43 25541 16 822 13949 13467 Duna jobb part (23,8%) (16,7%) (9,9%) (12,2%) (8,0%) (6,7%) (6,4%) Magyarország 329827 154444 148756 154569 103 046 112 171 107 327 Magyarország (24,5%) (11,5%) (11,0%) (11,5%) (7,7%) (8,3%) (8,0%) 23. sz. táblázat: Az ipari keresők aránya a főbb ipari ágazatokban, 1910-ben

126 A vármegye iparszerkezetében munkaerőlétszám tekintetében harmadik helyen álló vas- és fémiparnak „hivatalosan" nem volt gyáripari üzeme. A statisztikákban ugyanis avas- és fémipar, illetve a gépgyártás és közlekedési eszközök gyártása két külön alcsoportként jelentkezett, s minden (összesen 165 segéd); MÁV Főműhely (125 segéd); 3 tégla- és cserépgyár (összesen 119 segéd); Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár Rt. (79 segéd); Székely Ármin szabóüzeme (66 segéd); városi áramfejlesztő telep (28 segéd); Korona Szálló (27 segéd); Mayer Vilmos Kocsigyára (26 segéd); Somogyvármegye Nyomda és Lapkiadó Rt. (24 segéd); asztalosüzem (21 segéd); szabóüzem (21 segéd). MSK.. 48. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Bp, 1913, M. Kir. KSH. 976 - 979. p. 125 Somogy vármegye ipari keresőinek ágazati megoszlása 1910-ben: Ruházati ipar: 5016 kereső (24,9%); Építőipar: 3398 kereső (16,8%); Vas- és fémipar: 2252 kereső (11,2%); Élelmiszeripar: 2179 kereső (10,8%); Vendéglátóipar: 1582 kereső (7,8%); Faipar: 1478 kereső (7,3%); Gépgyártás és közlekedési eszközök gyártása: 1200 kereső (5,9%); Építőanyag-gyártás: 1106 kereső (5,5%); Textilipar: 768 kereső (3,8%); Házi- és népipar: 640 kereső (3,2%); Bőripar: 206 kereső (1%); Vándoripar: 154 kereső (0,8%); Nyomdaipar: 128 kereső (0,6%); Vegyipar: 54 kereső (0,3%); Papíripar: 7 kereső (0%); Egyéb iparágak: 4 kereső (0%). MSK. 52. A Magvar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 3. A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika. Bp, 1914, M. Kir. KSH. 644 - 659. p. 126 MSK. 48. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. é\i népszámlálása. 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Bp, 1913, M. Kir. KSH. 28°, 29°, 32°, 33°, 52°, 53°, 54°, 55." p.