Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében
2 385 959 333 484 253 848 90 075 21038 Duna jobb part 3 084 404 {iQß%) { ^ %) { ^ %) {QJ%) Magyarország 18 264 533 9 010 305 2 603 381 1306 384 911227 4 433 236 (49,3%) (14,2%) (7,1%) (5,0%) (24,3%) 10. sz. táblázat: A lakosság felekezeti megoszlása 1910-ben 5 Műveltségi viszomjok 1910-ben Somogy vármegye népességének 68,9%-a tudott írni és olvasni. Ez az arány ugyan alatta maradt a Dunántúl törvényhatóságaira vetített átlagos értéknek (69,5%), ámde a tíz esztendővel korábbi mutatóhoz képest (62,3%) örvendetes javulást mutatott. Közigazgatási egység Összes népesség 1910-ben írni és olvasni tudók száma (és aránya) 1910-ben Analfabéták száma (és aránya) Somogy vármegye 365 961 252 072 (68,9% ) 113 889 (31,1%) Baranya vármegye és Pécs t.j. város együtt 352 478 242 799 (68,9%)) 109 679(31,1%) Tolna vármegye 435 793 187 326(70,1%) 248 467 (29,9%) Veszprém vármegye 229 776 163 350 (71,1%)) 66 426 (28,9%) Zala vármegye 466 333 295 212 (63,3% 0 ) 171 121 (36,7%) Duna jobb part 3 084 404 2 142 465 (69,5%) 941 939 (30,5%) Magyarország iS 264 533 10 621 420 (58,2%)) 7 643113 (41,8%o) 11. sz. táblázat: írni és olvasni tudók száma és aránya 1910-ben A vármegyén belül, az írni és olvasni nem tudók részesedési aránya a Szigetvári (34,3%), Kaposvári (33,5%) és a Barcsi járás (33,3%) területén volt a legjelentősebb. Mindössze három olyan település találtatott a törvényhatóság területén, ahol az összeírok a lakosság több mint felét írástudatlanságban lelték: Almamelléken 54,6%-ot, Drávakeresztúron 54,2%-ot, Révfaluban 51,6%-ot tett ki az analfabéták aránya. 53 (Mindhárom kisközség a Szigetvári járáshoz tartozott.) Az írni-olvasni tudás népességen belüli arányszáma emelésének fáradságos munkáját a néptanítók végezték. Az 1913/1914-es tanévben Somogy 438 - kivétel nélkül magyar tanítási nyelvű - elemi népiskolájában 695 tanító vezette be a gyermekhadat a betűvetés és számolás tudományába. Somogy vármegye elemi népiskolái közül a fenti tanévben 225-öt a római katolikus egyház (51,4%), 103-at a református egyház (23,5%), 26-ot az evangélikus egyház (5,9%), 15-öt valamely izraelita hitközség (3,4%), 29-et a magyar állam (6,6%), 9-et magánszemély (2%), egyet társulat (0,2%), 30-at pedig valamely község (6,8%) tartott fenn. 54 Az elemi népiskolákban megszerzett ismeretekre huszonöt szak- és két középiskola építhetett.* 5 A szakiskolák közül feltétlenül kiemelendő, a kissé méltánytalanul e csoportba osztott csurgói állami tanítóképző: a vármegyében a kaposvári állami főgimnázium és a csurgói református főgimnázium érettségi bizonyítványai mellett, e tanintézmény oklevele emelte be tulajdonosát az „értelmiségi egyének" kategóriájába. (Természetesen nem feledkezhetünk meg ama tényről, hogy a somogyi diákok 51 Uo..30 e-31 e .p. 52 Uo. 34.° p. 53 Uo. 26-37. p. 54 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 1914. Új folyam. XXII. kötet. Bp., 1916, M. Kir. KSH. 250. p. 55 Uo. 243. p.
