Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében
egy része tanulmányait a környező vármegyék iskolavárosaiban - mindenekelőtt Pécsen, valamint Veszprémben és Pápán - végezte.) Az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után a gyermekek túlnyomó többsége befejezve iskolai tanulmányait, munkába állt. A továbbtanulók háromféle iskolatípusba jelentkezhettek: gyakorlati jellegű képzést biztosító szakiskolába, kishivatalnokokat képző polgárikba és 8 osztályos középiskolákba. Ez utóbbi iskolatípus „a nem úri osztályok" fiai számára igazán a társadalmi mobilitás intézményes csatornája volt, hiszen a középiskolai érettségi bizonyítvány nemcsak belépőjegy volt a felsőoktatásba, hanem egyéves önkéntesi szolgálatra s utána tiszb vizsgára is feljogosított. ,A katonatiszti rang pedig önmagában véve úrrá és párbajképessé avatta, viselőjét, akivel az úri társaság tagjai azon nyomban összetegeződtek, akit a politizálásba, a mulatozásba és a kártyapartiba minden fenntartás nélkül bevontak." 56 Habár pontosan tudjuk, hogy ez a csatorna meglehetősen szűk volt és eleve a „jobb családok" fiainak érvényesülését szolgálta, utánanéztünk, vajon hány somogyi rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal 1910-ben. A vonatkozó népszámlálási adatok szerint, 3221 maturált személyt" találtakékkor a törvényhatóság területén. Az érettségizettek társadalmi aránya 0,9% volt, ez a százalékérték alacsonynak tűnhet, holott a Dunántúl törvényhatóságainak átlagolt hányadosa sem sokkalta magasabb. Sajnos nem állnak rendelkezésre további adatok arra vonatkozóan, hogy a fenti 3221 érettségi bizonyítvánnyal rendelkező személv közül hányan szereztek a felsőoktatásban diplomát. Közigazgatási egység Legalább a középiskok i S. Legalább a középiskola 6. Legalább a középiskola 4. Közigazgatási egység osztályát elvégzettek száma (és népességen belüli aránya) Somogy vármegye 3221 (0,9%) 886 (0,2%) 3835 (1,0%) Baranya vármegye és Pécs tj. város együtt 3813(1,1%) 1179 (0,3% o ) 5058 (1,4%) Tolna vármegye 2313 (0,9%) 753 (0,3%) 2762(1,0%) Veszprém vármegye 2535 (1,1%) 839 (0,4%>) 3398 (1,5%) Zala vármegye 3827 (0,8%) 1144 (0,2%)) 5166 (1,1%) Duna jobb part 31411 (1,0%) 9906 (0,3%.) 40 353(1,3%)) Magyarország 251 534 (1,4%) 88 702 (0,5%) 332 903(1,8%) 12. sz. táblázat: Középiskolai tanulmányokat végzettek / végzők száma és aránya 1910-bem Foglalkozási viszonyok Az első világháború előtti utolsó népszámlálás idején Somogyvármegye népessége 155 333 keresőre és 210 628 eltartottra oszlott. Közigazgatási egység Őstermelés Ipar, bányászat, kohászat Kereskedelem, hitel és közlekedés Közszolgálat, szabadfoglalkozások és véderő Házi cselédek, napszámosok és egyéb keresők Somogy vármegye 110 780 20 192 6795 4694 12 872 Somogy vármegye (71,3%) (13,0%)) (4,4%) (3,0%) (8,3%>) Baranya vármegye és 95 429 31 555 7645 6716 18 063 Pécs tj. város együtt (59,9%.) (19,8%) (4,8%) (4,2%)) (11,3%») 56 Magyarország története 1890-1918. 7/1. Főszerk. Hanák Péter Bp„ 1978, Akad. K., (a továbbiakban: Mo. tört. 7/1.) 458-459. p. 57 Mivel 1883-tól a hölgyek is érettségizhettek, s a maturáltakról nem készült nemek szerinti statisztika, kénytelenek vagyunk megjelölésként a „személy" szót használni. 58 MSK. 56. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 4. A népesség foglalkozása a főbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai. Bp, 1915, M. Kir. KSH. 124, 128. p.
