Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

somogyi illetőségűek. Útra indító társadalmi rétegeik eltérőek voltak, ketten a birtokos parasztság, ketten a somogyi ügyvédek, egyikük pedig a középbirtokosok „csoportjához" tartozott.

16 Egy „jogszabályalkotói szinttel lejjebb", Somogy vármegye 576 fős törvényhatósági bizottsága felerészben a legtöbb adót fizető polgárokból, felerészben választott tagokból állt. 1914-ben

17 a virilisek 39,9%-a földbirtokos (115 fő), 19,8%-a bérlő (57 fő), 11,8%-a kereskedő (34 fő), 5,9%-a ügyvéd (17 fő), 5,2%-5,2%-a lelkipásztor (15 fő), illetve közigazgatási tisztviselő (15 fő), 3,8%-a orvos és gyógyszerész (11 fő), 3,1%-a iparos (9 fő), 2,4%-a házbirtokos, nyugdíjas tisztviselő és magánzó (7 fő), 1%-1%-a pénzügyi tisztviselő (3 fő), illetve vendéglős (3 fő), 0,7%-a humán értelmiségi (2 fő) volt.

18 A törvényhatósági bizottsági választott tagjait az országgyűlési képviselő-választásokon szavazati joggal rendelkezők juttatták be a megyegyűlésbe. 1914-ben a választott tagok foglalkozás szerinti arányai a következőképpen alakultak: földmíves (118 fő) 42,9%, közigazgatási tisztviselő (52 fő) 18,9%, uradalmi tisztviselő (30 fő) 10,9%, ügyvéd (21 fő) 7,6%, lelkipásztor (10 fő) 3,6%, orvos (8 fő) 2,9%, humán értelmiségi (8 fő) 2,9%, iparos (8 fő) 2,9%, kereskedő (7 fő) 2,5%, földbirtokos (4 fő) 1,4%, bérlő (4 fő) 1,4%, vendéglős (3 fő) 1,1%, pénzügyi tisztviselő (2 fő) 0,7%.

19 (A „földmíves" kifejezés a birtokos parasztokat, a „földbirtokos" az „úri" birtokosokat jelölte.) A fenti kategóriákat összesítve, Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága 1914-ben 563 (288 virilis és 275 választott) tagot számlált. (13 választott közgyűlési hely üresedésben volt haláleset, elköltözés, vagy a választás megóvása miatt.) A megyegyűlés tagjainak 21,1%-a a földbirtokosok (119 fő), 21%-a a földmívesek (118 fő), 11,9%-a a közigazgatási tisztviselők (67 fő), 10,8%-a a bérlők (61 fő), 7,3%-a a kereskedők (41 fő), 6,7%-a az ügyvédek (38 fő), 5,3%-a az uradalmi tisztviselők (30 fő), 4,4%-a a lelkipásztorok (25 fő), 3,4%-a az orvosok és gyógyszerészek ( 19 fő), 3%-a az iparosok (17 fő), 1,8%-a a humán értelmiségiek (10 fő), 1,2%-a a házbirtokosok, nyugdíjas tisztviselők és magánzók (7 fő), 1,1%-a a vendéglősök (6 fő), 0,9%-a a pénzügyi tisztviselők (5 fő) közül került ki. A törvényhatósági bizottságban, a képviselőház mintájára, „frakciókba" tömörültek a tagok. Többségük mindig beállt az országgyűlési képviselő-választásokon éppen győztes párt (pártok) helyi exponensei mögé, így s ezért az 1910-es években a közgyűlés „majoritása" a munkapárttal „tartott". Vezetőjük és vezérszónokuk gróf Hoyos Miksa, a Németladon élő nagybirtokos főrend, a Somogymegyei Gazdasági Egyesület elnöke volt. A megyegyűlés létszám tekintetében második „frakcióját" a kisgazdák alkották. Vezérük, Szabó István a konstruktív ellenzékiség mellett tett hitet. A nagyatádi választókerület gazdapárti országgyűlési képviselője, nem a képviselőház meddő közjogi vitáit kívánta folytatni a kaposvári vármegyeházán, hanem a gazdasági problémákat, osztályosai mindennapos gondjait tárta a vármegye közvéleménye elé. A vármegyei elit nem utasította el az erdőcsokonyai gazda „közeledését", sőt „beengedte" a vármegye végrehajtó testületi szervébe, a közigazgatási bizottságba is.

20 A közgyűlés harmadik „erejét" az egyre fogyó függetlenségi tábor jelentette.

21 A csoportosulás 16 Csurgói választókerület: Nóvák János (sámli gazdagparaszt) Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt, Nagyatádi választókerület: Szabó István (erdócsokonvai középparaszt) ( )rszágos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt, Szigetvári választókerület: Herczegh Sándor (túrkevei gazdagparaszt) Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt, Kaposvári választókerület: Nagy Ferenc (budapesti jogtudós, volt államtitkár) Nemzeti Munkapárt, Tabi választókerület: Szupits Dezső (tabi ügyvéd) Nemzeti Munkapárt, Lengyeltóti választóterület: Kapotsfy Jenő (kiskorpádi középbirtokos, volt főispán) Függetlenségi Kossuth-párt, Somogyszili választókerület: Hegyi Árpád (kaposvári ügyvéti) Függetlenségi Kossuth-párt. Marcali választókeriilet: Zboray Miklós (budapesti ügyvéd) Katolikus Néppárt. 17 Sajnos a vármegye Hivatalos Lapja 191 I előtt a törvényhatósági bizottság választott tagjainak névsorát foglalkozásuk megjelölése nélkül tette közzé, ellenben a virilisek foglalkozását mindig esetben közölte. 18 Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága legtöbb adót fizető tagjainak 1914. évi névjegyzéke. 1047 / 26064 - 1913. kgy. sz. HL. 1913. dec. 25. 52. sz. 1047 - 1053. p. 19 Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága választott tagjainak 1914 - 16. évi névjegyzéke. 1307 / 30555 - 1913. kgy. sz. III. 1914. Jan. í. 1. sz. 7 - 13. p. 20 1914. február 3-án Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága évnegyedes közgyűlésén új közigazgatási bizottsági tagokat választott. Az elhunyt dr. Vámos Károly és Pallavieini Ede őrgróf helyére két országgyűlési képviselő, Szabó István és Szupits Dezső került. „Szabó István megköszönte a bizalmat, mely - úgymond - éppen azért megtisztelő, mert az országban az első eset, hogy kisgazda is bekerül a közigazgatási bizottságba." ,A törvényhatóság ülése. A közigazgatási bizottság új tagjai." In. Svm. 1914. febr. 4. 27. (2584.) sz. 2. p. 21 „A vármegyeház ormán ismét megjelent a nemzeti színű lobogó, melv azt hirdette, hogy közgyűlést tart Somogymegye törvényhatósági bizottsága. A bizottsági tagok nagv csoportokban siettek (öl a vánnegveháza díszes nagytermébe, ahol pártállás szerint foglaltak helyet. A kisgazdák nagy tábora ötlik először a teremte lépő szemébe, akik Szabó István körül csoportosulnak. A munkapártiak Hoyos Miksa grófot veszik körül és csak kevesen vannak azok, akik Széchényi Aladár grófot vallják vezérükül és a függetlenségi eszmékre esküsznek," ,A törvényhatóság ülése. A közigazgatási bizottság új tagjai." In. Svm. 1914. febr. 4. 27. (2584.) sz. 2. p.