Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében
élén két volt országgyűlési képviselő', gróf Széchényi Aladár görgetegi arisztokrata, jeles szociálpolitikus, a magyarországi fogyasztási szövetkezeti hálózat kiépítésének egyik kezdeményezője, és Gaál Gaszton balatonbogiári középbirtokos, mintagazda, mezőgazdasági szakpolitikus állt. Mindkét férfiú Szabó Istvánnál kritikusabb hangot ütött meg a munkapárti kormányzat, illetve a vármegyei vezetés munkáját elemző közgyűlésbeli felszólalásaik alkalmával. A 20. század elejének magyar politikai pártjai nem rendelkeztek a mai értelemben vett helyi alapszervezetekkel, ellenben lokális társadalmi egyesületek széles körére támaszkodhattak. Somogy vármegyében természetesen a kaposvári „körök" voltak a legfontosabbak. 1913-ban a vármegyeszékhelyen hat, politikai párthoz szorosan kötődő egyesület, társaskör működött: a Somogy megyei Kisgazdák Egyesülete, amely a gazdapárthoz; a Kaposvári Nemzeti Kaszinó, amely a munkapárthoz; a Kaposvári Katolikus Kör, amely a néppárthoz; a Kaposvári Demokrata Kör, amely a Polgári Demokrata Párthoz; a Kaposvári Függetlenségi és 48-as Kör, amely a Kossuth-párthoz; s a Somogyvármegyei Szociáldemokrata Párt, amely természetesen a Magvarországi Szociáldemokrata Párthoz kötődött. 22 Népesedési viszonyok Somogy' vármegye népessége 1900 és 1910 között 5,9%-kal növekedett, ez az eredmény az országos átlag alatt maradt ugyan, ellenben a Dunántúl törvényhatóságainak átlagolt szaporodási mutatóját meghaladta. A lakosság száma Tényleges szaporodás Terület • (km 2 ) Nép: sűrűség Közigazgatási egység 1900-ban 1910-ben aránva (és abszolút száma) (1900-1910) Terület • (km 2 ) 1900-ban (fő/km 2 ) 1910-ben ( IÖ/km 2 ) Somogy vármegye 345 586 365 961 5,9% (20 375) 6675 51,8 54,8 Baranya vármegye és Pécs t. j. város együtt 334 764 352 478 5,3% (17 714) 5177 64,7 68,1 Tolna vármegye 253 182 267 259 5,6% (14 077) 3537 71,6 75,6 Veszprém vármegye 222 024 229 776 3,5% (7752) 3953 56,2 58,1 Zala vármegye 437 116 466 333 6,7% (29 217) 5995 72,9 77,8 Duna jobb part 2 923 401 3 084 404 5,5% (16 1003) 1 1 553 65,6 69.2 Magyarország 16 838 255 18 264 533 8.5% ( 1 426 278) 282 870 59,5 64,6 3. sz. táblázat: Lélekszám, tényleges szaporodás, népsűrűség 23 Az egyes járások igen eltérő képet mutattak a népesség gyarapodását illetően. Az Igali és Szigetvári járásokban a 20. század első évtizedében 1% alatt maradt a lakosságszám növekedési indexe, Kaposvár lélekszáma viszont 1900 és 1910 között egyharmadával gyarapodott. A vármegye lakosságának szaporodási üteme azonban jelentősen elmaradt az anyakönyvi nyilvántartásokból előre jelezhető aránytól. A statisztikusok - a születések és halálozások adatait alapul véve - 10,3%-ra számították ki Somogy 1900 és 1910 közötti várható szaporodási mutatóját. 24 Az első világháború előtti utolsó népszámlálás a prognózist nem igazolta, a törvényhatóság lélekszáma a fenti tíz esztendő alatt - a beharangozott 35 675 helyett - csak 20 375 fővel gyarapodott. A statisztikailag hiányzó 15 300 somogyi elhagyta a vármegyét, sőt, egy részük az országot is. 22 Somogyvármegye Almanachja 1913. Kaposvár, 1913, Bészvénvny. 178- 192. p. 23 MSK. 42. A Magyar Szent Korona Országidnak 1910. évi népszámlálása. 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Bp„ 1912, M. Kir. KSH. 12° - 13." p. 24 MSK. 46. A Magyar Szent Korona Országainak 1901 - 1910. évi népmozgalmaközségenkint. Bp., 1913, M. Kir. KSH. 36 - 37. p.
