Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Nübl János: Somogy vármegye helyzete az első világháború előtt, a statisztikák tükrében

Települési kategória Községek Lakosok 1000 fö alatti 176 56,6% 106782 29,2% 1000 - 1999 104 33,4% 141883 38,8% 2000 - 2999 20 6,4% 48104 13,1% 3000 - 3999 5 1,6% 18285 5,0% 4000 - 4999 2 0,6% 9181 2,5% 5000 - 5999 1 0,3% 5034 1,4% 6000 - 6999 2 0,6% 12568 3,4% 6999 fö feletti 1 0,3% 24124 6,6% 2. sz. táblázat: Somogy vármegye lakosságának megoszlása a lakóhely nagysága szerint 1910-ben

2 A nagy kiterjedés, a 310 község és Kaposvár rendezett tanácsú város alkotta településállomány, s a népesség 18,8%-ának otthonául szolgáló 832 külterületi lakott hely,

3 valamint az idő előrehaladtával jelentkező - társadalmi és gazdasági mozgatórugójú - megnövekedett számú feladat, a vármegye vezérkarát a közigazgatási beosztás átalakítására sarkallta. A 20. század hajnalán, az adminisztráció teendőinek arányosabb megosztása érdekében, a törvényhatóság a Kaposvári, Nagyatádi és Szigetvári járások „lenyesegetett" területeiből egy új, tizedik járás felállítását vette tervbe. A törvényhatósági bizottság 1901-ben Nagybajom nagyközséget, a vármegye negyedik legnépesebb települését

4 jelölte ki az új járás székhelyéül.

5 Ám ezt a határozatot Kadarkút kisközség megfellebbezte, sőt e település is versenybe szállt az új főszolgabírói hivatal befogadásáért. A kisközség erőfeszítéseit siker koronázta: a vármegyei közgyűlés 1902-ben,

6 1907-ben" és 1914-ben

0

" határozatban nyilvánította ki az immáron Kadarkút székhellyel létrehozandó új járás „közszolgálat érdekében elengedhetetlenül szükséges" voltát. A „Kadarkúti járás" felállítását célzó indítványokat a vármegyei közélet egyik legjelentősebb személyisége, gróf Hoyos Miksa főrendházi tag, a Somogymegyei Gazdasági Egyesület elnöke nyújtotta be. A törvényhatósági bizottság gyors állásfoglalás-változásában valószínűleg e körülménynek is szerepe volt. Egyébiránt a leendő járásszékhelynek az 1910-es évek elején posta- és távíróhivatala, valamint vasútállomása is volt. Kettőezer főnyi lakossága tűzoltó-egyesületet, polgári társaskört, ifjúsági kört, gazdakört, hitelszövetkezetet, segélyegyletet és sportklubot tartott fenn. A településhez tartozó Szentimre-pusztán működött Magyarország 19 állami kezelésű, bentlakásos földmíves-iskoláinak egyike is. A kisközség szerény iparral is büszkélkedhetett: egy korabeli rövid községleírás szerint Kadarkúton két gőzmalom, egy gőztéglagyár, valamint egy tőzegkitermeléssel foglalkozó vállalkozás is dolgozott.

9 A „Kadarkúti járás" lábraállítását Somogyvármegye az állam pénzügyi segítsége nélkül nem tudta megvalósítani, s mivel az új közigazgatási egység személyi és dologi kiadásaira az állami költségvetésben a belügyminiszter egyik esztendőben sem talált fedezetet, a kisközség nem vált járásszékhellyé. Ez idő szerint a vármegye északi részén is igény fogalmazódott meg a járási szervezet átalakítására: a „városias jellegű", helyi kereskedelmi gócpontként számon tartott, élénk vasúti forgalommal 2 Uo. 26-37. p. 3 Uo. 15-22. p. 4 1900-ban Nagybajom lakossága 5082 fő volt. A vármegyében ekkor csak három népesebb település találtatott: Kaposvár (18218 fő), Szigetvár (5601 fő) és Barcs (5396 fő). Forrás: MSK. 1. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. 1. A népesség általános leírása községenkint. Bp., 1902, M. Kir. KSH, 108 - 119. p. 5 Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága (a továbbiakban: Th. Biz.) 98 / 3562 - 1901. kgy. sz. Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban SML) Th. Biz. 1901. évi kgy jkv. 208. p. 6 Th. Biz. 168 / 11138 - 1902. kgy. sz. Somogyvármegye Hivatalos Lapja (a továbbiakban: HL) 1902. máj. 15. 20. sz., Th. Biz. 340 / 23495 - 1902. kgy. sz. HL. 1902. aug. 14. 33. sz. 7 Th. Biz. 237 / 4810 - 1907. kgy. sz. HL. 1907. máj. 16. 20. sz, 239 - 240. p. S Th. Biz. 425 / 9447 - 1914. kgy. sz. HL. 1914. máj. 14. 20. sz, 427 - 428. p. 9 Magyarország vármegyéi és városai - Somogy vármegye. Szerk.. Csánki Dezső Bp, [1914], Orsz. Monográfia Társa, (a to\ ál )1 mikban: Csánki) 83 - 84. p.