Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)
Récsei Balázs: Somogyvár megye monográfiájának története a dokumentumok tükrében
Vikár Béla az 1880-as évek közepétől gyűjtötte Somogy megye népköltészeti hagyományait. A néprajztudós 1898 végén 300 forint támogatásért folyamodott a Törvényhatósági Bizottsághoz, amely végül 100 forintot szavazott meg számára. írásom szempontjából nem is ez a lényeges, hanem hogy Vikár kérelmében sürgette a megyei monográfia elkészítését, azon belül is a megye néprajzi leírását, annál is inkább, mivel a hagyományok az iskolai oktatás és a modernizáció haladásával rohamosan fogyatkoznak, pusztulnak. A tradicionális kincsek megmentését elodázhatatlan kötelességnek tartotta. 51 Az országosan szunnyadó monográfiaügyet a Belügyminisztérium 1899 tavaszán újabb körrendelettel próbálta feléleszteni, miután a Magyarország Vármegyéi és Városai szerkesztősége ismét támogatását kérte. A vállalkozást a törvényhatóságok figyelemébe ajánlották. Az állandó választmány véleménye alapján a leirat mindössze „tudomásul vétetik" 52 Somogyban ekkor semmi konkrét lépés nem ismerek e tárgyban. A szerkesztőség ajánlkozását a megye azzal hárította el ez év augusztusában, hogy amíg kellő kamatot nem hoz a megfelelő pénzalap, addig nem lehet szó a monográfia megíratásáról. 53 Főszerkesztő-jelölt: Endrei Ákos Az újabb próbálkozás 1905-ben kezdődött. Hajtómotorja Endrei Ákos kaposvári főgimnáziumi tanár volt. Endrei és Roboz István szervezésében egy monográfia-előkészítő bizottság alakult. A pénzforrásokat legkönnyebben biztosítani tudó alispánnak részletesen kifejtették álláspontjukat és céljaikat. Időközben más vármegyék monográfiái sorra jelentek meg. Ezzel, valamint azzal érveltek, hogyha helyi szakemberek írnák a kötetet, akkor szerényebb anyagi ráfordításra lenne szükség. Leszögezték: a vármegyei monográfia ne csak szaktudósokhoz szóljon, hanem, a megye minden lakosa érdeklődéssel olvashassa. Nemcsak a természeti viszonyok és a megye múltjának legaprólékosabb ismertetése a cél, hanem hangsúlyos téma a megye korabeli állapotának leírása: a közegészségi, a gazdasági, a kulturális és társadalmi viszonyok megörökítése. Ezeket pedig helyi szakemberek jobban ismerhetik, mint az országos hírű tudósok. 54 A mozgalom megindítói együttműködésre szólították fel azon személyek nagyobb részét, akiket a feladat megoldására alkalmasaknak véltek. Közülük mintegy 60 fő késznek mutatkozott a közös munkára. 1905. április közepén mintegy 30-40-en tanácskozást tartottak, melyen az esetleg megírandó 4 kötetes monográfia előleges tervét és költségvetés-tervezetét elkészítették. Tagjaik közül egy szűkebb körű bizottságot küldtek ki, amely a vármegyei közgyűlés elé terjesztette javaslatukat. Felkérték a közgyűlést, mondja ki: tovább várni a monográfiával nem lehet, és helyi szakemberek közreműködésével kell megíratni a munkát. Ezen kívül a közgyűlés küldjön ki egy 6-7 tagú bizottságot, amely tárgyal a helyi szakemberek képviselőivel, és ennek eredményét az augusztusi közgyűlés elé terjeszti. Egyébként ekkor - 1905. március 31-én - az e célra szánt Ezredéves Kiállítási Alap kerekítve 18 000 koronára rúgott. 55 Ismét monographia bizottsági munka, tárgyalások, egyeztetések következtek. A bizottság elnöke Roboz István volt, aki ekkor már mintegy négy évtizede foglalkozott a monográfiaüggyel. 5fi Endrei Ákos korábbi előterjesztésük ellenére 1905 nyarán országos ismertséggel bíró alkotót is be kívánt vonni a munkába. A megyéből származó nagyhírű történészt, Marczali Henriket ismét közreműködésre kérték fel. Endrei a történeti fejezetek lektorálását, illetve az Árpádok kora fejezet megírását várta tőle. Marczali udvarias köszönettel, de a munkatársakra vonatkozó határozott elvárások ismeretében volt csak hajlandó a megyei monográfia elkészítéséhez hozzájárulni. 57 51 ai. 47264/1898. [11.]; és Th. Biz. kgy. jkv. 1899. febr. 6. 41. kgy. sz. 52 ai. 15885/1899., 37607/11/1889. Bin. sz. körrendelet. Belügyi Közlöny, 1899. máj. 15. 253. p. 53 ai. 29390/1899. [12.] 54 ai. 11499/1905. [13.] 55 Uo. 56 ai. 11499/1905. [13.]; Th. Biz. jkv. kgy. jkv. 1905. máj. 1. 286. sz. 57 ai. P/1905, sz. [15.]
