Somogy megye múltjából - Levéltári Évkönyv 38. (Kaposvár, 2007)

Récsei Balázs: Somogyvár megye monográfiájának története a dokumentumok tükrében

Endrei és társai apró részletekig kidolgozták koncepciójukat. Alapvető célként a megye természeti és társadalmi viszonyait, múltját és jelenét akarták az érdekeltekkel megismertetni. Látható, hogy a korábbi, csak a történetet megírató szándéknak már nyoma sincs ekkor. Tudományos igényű, de nem száraz és aprólékos munkát szándékoztak kiadni, kifejezetten olvasmányos stílusban. A munkatársakat tíz szakosztályba sorolták, úgymint: 1. föld- és természetföldrajzi, 2. néprajzi, 3. archeológiai, 4. történelmi, 5. helyrajzi, 6. közegészségi, 7. közgazdasági, 8. jogi, 9. közművelődési, 10. társadalmi. Ezek munkájának összehangolásával egy valamennyi szakosztály munkájában résztvevő főszerkesztő - Endrei - foglalkozott volna. A monográfiát 4 kötetesre tervezték, egyenként minimum 25 ívvel. Az egyes kötetek tartalmát is meghatározták. Figyelemre méltó, hogy a megyetörténet mennyire háttérbe szorult. Az első kötetbe a bevezetésen kívül földrajzi, éghajlati, néprajzi ismereteken kívül az élővilág leírását tervezték. A második a települések leírását, a nemes családok és a gentry ismertetését célozta. A harmadiknak részben forráskiadvány szerepet szántak, mivel a megyetörténethez okiratszövegeket gondoltak csatolni. A negyedik lett volna a legösszetettebb, ebbe szánták a közegészségügy, gazdaság, közigazgatás, törvénykezés, közművelődés és társadalmi élet fejezeteit. Kötetenként legalább 50 illusztrációval számoltak. A kiadásokat 28 000 koronára becsülték, amelyet előfizetés útján, illetve a megyei alapból véltek előteremthetőnek. Gyakorlati ismeretekre utal, hogy' kutatásra és utazásra is 2500-2500 koronát szántak. Érdekes, hogy az ívdíj átlaga megegyezett a 9 év múlva végül is megvalósult monográfia ívdíjaival. A felkért közreműködők közül 1905-ben Inkey Béla és Marczali Henrik kivételével már mindannyian elvállalták a nekik szánt munkát. A nagyszámú munkatársi gárdából többekkel találkozhatunk az 1914-es kötet szerzői között. A megyétől a Millenniumi Alapban található pénzt kérték, továbbá hogy a monográfiát tegyék vármegyei hivatalos üggyé. A megye kötelezné a községeket az előfizetésre, portómentességet eszközölne ki, vasúti ingyenjegyeket biztosítana és a vármegyeházban egy kis helyiséget bocsátana a bizottság rendelkezésére fűtéssel és szolgával."

8 Az Országos Monográfia Társaság újabb próbálkozása A politikai viszonyok 1905-1906 során - az úgynevezett vármegyei ellenállás idején - nem kedveztek a monográfia ügyének. A tárgyalások és a szakbizottsági munkák is megakadtak. Az ekkori próbálkozásról az utolsó jelentés 1905 novemberében került a vármegyei közgyűlés élé. Endrei Ákos, mint a szakbizottság ügyvezetője, 1907 márciusában próbálta folytatni a munkát. Alapvető különbség volt, hogy most már a Magyarország Vármegyéi és Városai szerkesztőségével is egyeztetett, sőt ők adták volna ki a művet. Endrei kérte az alispánt a megyei Monographia Bizottság összehívására. Szándékuk komolyságát alátámasztandó, ismét részletes előterjesztést tett fejezetekre, szerzőkre és teriedelemre. A 40 szerzői ívre tervezett kötet jelentős részben megvalósult - igaz csak hét év múlva. Az alispán közben információkat kért több már saját monográfiával bíró vármegyétől a kiadóról, illetve a kiadványról. Úgymint: elégedettek-e monográfiájukkal, mennyivel támogatták a kiadványt, hány tiszteletpéldányra tartottak igényt, és hogy kikötöttek-e valami egyéb feltételt?

60 Zemplén vármegye elégedett volt kötetével, közvetlen segélyben nem részesítette a vállalatot, de a törvényhatóság felhívása folytán a magán- és jogi személyek 50-2000 koronás adományokat tettek, tiszteletpéldányokat és egyéb kikötéseket nem biztosítottak maguknak.

61 Szabolcs megye is arról számolt be, hogy általános megelégedésre szerkesztették meg monográfiáját, amihez 12 000 korona közvetlen támogatást adott. Ennek fejében a kiadó köteles volt 200 példányt ingyen átadni a megyének, és a szerkesztésbe törvényhatósági tagokat is bevonni.

62 Vas vármegye szintén pozitívan 58 ai. 16835/1905. [14.] 59 ai. 6423/1907. [16.] 60 ai. 6423/1907. 61 ai. 7819/1907. 62 ai. 13553/1907.