Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 37. (Kaposvár, 2006)

Lagzi István: A lengyelek Magyarországról való evakuálásának utolsó szakasza. Az „EWA-B" akciók 1940 őszétől 1941 őszéig

indokolta, hogy a „.. .vádlottakkal szemben vád tárgyává tett cselekmény [ti. a lengyelek szökéséhez nyújtott segítség - L. I.] annak elkövetése idején nem képezett bűncselekményt."

34 A „fogolyszöktetési ügy" végül is nem ért véget. A budapesti I. hadtestparancsnokság nem értett egyet a bíróság felmentő ítéletével, formai hiányosságra hivatkozva az ítélet megváltoztatására törekedett. Az I. hadtestparancsnokság részéről Csaba Dénes főhadnagy kifogásolta, hogy „.. .afőtárgyalást a feljelentő csendőrség meghallgatása nélkül tartották meg, és azon felmentő ítéletet hozott a bíróság, kimondva, hogy alapjában véve a lengyelek mint baráti nemzet fiai lettek kezelve, és nem voltak foglyok."

35 Ám a HM. 21. osztálya az ítélőtáblai ítélet után az ügyet lezártnak nyilvánította. 1940 decemberében és 1941 januárjában a II. Lengyel Műszaki Munkászászlóalj

36 személyi állományából (a váci és esztergomi táborokból) több alkalommal történtek csoportos szökések. A váci szökések - példaértékű - lebonyolítását Lugossy József zászlós, az internáló táborcsoport kémelhárító tisztjének jelentéséből ismerhetjük meg: „1/5. lengyel műszaki munkás század parancsnoksága 1940. december 8-án a mindennapi lengyel századparancsnoki jelentésből megállapította, hogy 24 főiengyei internált katona a tábor elhelyezési körletéből ismeretlen módon megszökött. A tábor pság. a szökést azonnal bejelentette a helybeli (váci) rendőrkapitányságon, ahol a nyomozást azonnal bevezették, melybe később, mint táborcsoport K [kémelháritó] tiszt magam is belekapcsolódva, a következőket állapítottuk meg: 1940. december 7-én este több lengyel internált gyülekezett a gr. Csáky úton lévőJelenjfy Imréné tulajdonát képező » Arany libá«-hoz címzett korcsmában. Később a gyülekezőkhöz csatlakozott egy magas, szőke, csinosnak mondott nő, akivel együtt még egy állítólagos »Doktor Úr«-ra vártak. A doktor megérkezése után a lengyelek párosával elhagyták a helyiséget, majd kis idő múlva visszatérve egy-egy csomagot hoztak, melyek a polgári ruhát tartalmazták. A korcsma egyik mellékhelyiségében átöltöztek, és egyéb holmijukat magukhoz véve elhagyták valamennyien a korcsmát. 34 Uo. Mindkét ítéletben találkozunk a fogoly, „fogolyszöktetés" fogalmával, illetve magyarázatával, ami végső soron nem a lengyelekre vonatkozik, hanem a magyar hatóságok által elfogott, őrizetbe vett, illetve tartott személyekre vonatkoztatható. ,A vád tárgyává tett cselekmények elkövetése idején (1940. évi május hó 14. illetve 1940. évi május hó 15.) hatályban volt Btk. (1878. évi V.t.c.) 477. $ első bekezdése szerint ugyanis a fogolyszöktetés bűntettét az követi el: aki valamely fogolynak a fogságból vagy a hatósági őrizetből való megszökésére segélyt nyújt. A m. kir. honvédelmi miniszter 49.402/eln.l.b.l939. számú rendeletének 1. pontja értelmében a lengyel hadsereg tagjai hadifoglyoknak nem tekinthetők, s az eljárás adatai alapján nem volt megállapítható olyan körülmény, amelynél fogva a vádlottak által segélyben részesített személyeket a Btk. 447. §-ában írt bűncselekmény tényálladékához szükséges büntetőjogi fogalmú foglyoknak lehetne tekinteni. E tényálladéki elem hiányában pedig a Btk. 447. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladéka nem létesült, már pedig ahhoz, hogy egy cselekmény - a törvény értelmében - bűntettnek vagy vétségnek nyilvánítható legyen, szükséges az, hogy minden törvényi tényálladéka megállapítható legyen. A nem teljes törvényi tényálladékhoz nem lehet olyan jogi következményeket fűzni, amelyeket a törvény a teljes tényálladékhoz kapcsol. A kir. ítélőtábla megítélése szerint nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottakat a fogolyszöktetés bűntette miatt ellenük emelt vád alól a Bp. 326. § 1. pontja alapján felmentette." A kérdés szabályozásának összefoglalására lásd! IIL HM. A.-49. M. kir. Honvédelmi Minisztérium. 37610/eln. 21. 1944. sz. összefoglalóját. 35 Uo. Csaba Dénes tartalékos tüzér főhadnagy az l/l. lengyel internálótábor parancsnokának jelentése a HM. 21. Osztálynak. 1940. dec. 17. Matzke Emiinét Csaba főhadnagy jelentette fel a helyi (visegrádi) csendőrségnél. „Mint a m. kir. III. honvéd gyűjtőtábor parancsnoka, a kapott parancsok és rendelkezések szerint jártam el akkor, amikor a szökéseket minden rendelkezésemre álló eszközzel igyekeztem megakadályozni annál is inkább, mivel felettes Psögflím[parancsnokságaim ] ezekért engem vonhatott volna felelősségre. Megdöbbenve kellett tudomást szerezzek arról is, hogy éppen Matzke Emiiné van ebben az ügyben, ki tíznaponként a kincstártól P 900. vesz fel a lengyel tisztek elszállásolása és ott étkezése fejében, majd kihasználva szegény embereket 10-20 pengőt fizetett a szökött lengyel tisztek csomagjaik elszállításáért. Nincsen tisztázva az sem, hogy Matzke Emiiné esetleg pénzért szöktette a lengyel tiszteket?" 36 Esztergomban az üresen álló katonai létesítményekben 1939. szeptember 22-25. között szerveződött meg a m. kir. esztergomi internáló (lengyel) gyűjtőtábor. A tábor állományából később munkásalakulatokat szerveztek. Az esztergomi székhelyű II. Lengyel Műszaki Munkászászlóalj (II Polski Techniczny Batalion Pracy) négy századból állt. A zászlóalj magyar parancsnoka Matus Gyula őrnagy, majd Bezemek Béla százados, akit 1941. június l-jén Kicsindy Kálmán főhadnagy váltott fel. A lengyel rangidős tiszt Stanislaw Waradzyn alezredes volt. A zászlóalj egyik 300 főt számláló műszaki százada alkotta a váci lengyel munkástábort. A zászlóaljhoz tartozott az esztergomi munkástábor és az Ogyalla községben tevékenykedő munkástábor is. A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozni kell, hogy az említett zászlóalj a m. kir. esztergomi internáló (lengyel) gyűjtőtábor, illetve a munkástábor (Obóz pracy polskich znierzy intemowanych w Esztergomitábor) személyi állományának részét képezte. A zászlóalj Vácra telepített alakulata az iratokban 1/5. Lengyel műszaki munkásszázad és m. kir. 1/5. Lengyel Műszaki Munkástábor (néha mint m. kir. internáló [lengyel] táborparancsnokság, Vác) elnevezéssel szerepel. Vö. LignarWladislaw: Krónika Obozu Esztergomitábor. In. Jednodniówka Obozu Pracy Polskich Zolnierzy Intemowanych w Esztergomitábor. Esztergom, nakladem wlasnym, styezen, 1942. 11-15. p.